Who I am???

 -Mi???Dehát nem azt mondtad, hogy itt maradunk??-én ilyedten.

 -Nem.Csak azt mondtam, hogy te maradsz itt.

 -Nem értem...-és tényleg eléggé összezavarodtam.

 -Te itt maradsz, a szüleid pedig kimennek Szlovákiába.-magyarázott Tom.

 -Nehogy azt mond, hogy apu beleegyezett, hogy egyedül itt maradjak!Ez aztán már túl hihetetlen..-és egyre zavarosabb volt ez az egész.

 -Figyelj.-majd megfogta a két karom.- Nyugodj meg és figyelj rám.-majd néhány másodperc múlva elkezdte a mondókáját.-A szüleid kiköltöznek Szlovákiába, te pedig itt maradsz, és nálunk fogsz lakni.- mire én csak néztem nagy szemekkel.

 -Hogy micsoda?-kérdeztem rá, mivel valahogy nem sikerült felfogni. -Azt mondod, hogy apuék kiköltöznek, én pedig veletek fogok élni?

 -Pontosan.

 -Öhm...megharagszol, ha azt mondom, hogy ezt nem hiszem el?

 -Pff...akkor kérdezd meg a szüleidet .

 -Nem fog menni.-mondtam komolyan.

 -M...miért?-csodálkozott Tom.

 -Azért...-majd közelebb hajoltam-mert elkergettük őket itthonról-mondtam egy ördögi kis mosollyal az arcomon, majd megcsókoltam.Ő is elmosolyodott, majd néhány másodpercig csak néztünk egymás szemébe.Azok a szép barna szemek...

 -Hány óra?-nézett az órára, mire én is odapillantottam.

 -Fél három.-olvastam le az óráról.

 -Idelye lenne összeszedni magunkat.

 -Igen...anyuék 3ko jönnek.-majd gyorsan felpattantam, magam körétekertem a takarót, elkaptam a ruháimat és eltűntem a fürdőszoba-ajtó mögött.Még egy annyit hallottam, hogy "Hej!", mire elkezdtem kuncogni.Tom takaró nélkül maradt.De a ruhái ott voltak, szóval no problem.

 Felöltöztem, helyreszedtem a hajam, majd kisszatértem a szobába.Tom már fel volt öltözve, az ágy szélén üldögélt.Csak mosolyogva , felyét rázva, szótlanul közölte, hogy 'ej' xD, majd felállt.

 -Lemegyünk?Megéheztem...szólaltam meg.

 -Mehetünk.-jött a tömör válasz, így lementünk.

  A konyha futott el...Anyu mindent úgy hagyott ahogy volt.Kiszedtem néhány dolgot a hűtővől, majd bementünk a nappaliba.Apa újsága az asztalon hevert.Leültünk a kanapéra,  beszélgettünk, hülyültünk, és észre se vettük, hogy eltelt az idő.Anyuék hazajöttek, nem kérdeztek semmit, nem mondtak semmit, mindenki végezte a dongát, vagy éppen csinálta a semmit :P Apa kiment a garázsba, anyu mosott, mi pedig folytattuk amit eddig csináltunk.

 Egy olyan fél óra múlva apu bejött a garázsból és a kezét törölgette, mert mocskos volt, az autótól.Közbe valamit mormolt, amiből megértettem, hogy az autóval valami nincs rendben.

 -Mi a baj, apa?-kérdeztem, miközben leült velünk szemben, a fotelbe.

 -Jaaaj....nm bírok ezzen a tragaccsal.-sóhajtott-Folyton valami baja van.

 -Értem...Miért nem veszel egy újat?

 -Nem is tudom...talán igazad lesz és kell vegyek egyet...

 -Na látod :D

 -Te mit gondolsz? -fordult Tomhoz, majd valami nekem teljesen érthetetlen nyelven kezdtek társalogni xD

 Kimentem a mosókonyhába, mert meguntam a földönkívülieket hallgatni.

 -Anya...

 -Igen, kicsim?-közbe ép begyúrt egy halom ruhát a gépbe.

 -Szóval...Tom azt mondta, hogy ...hogy én itt maradok, és csak te meg apu mentek ki Szlovákiába.-hadartam el gyorsan a lényeget.

 -Igen, így van.-mosolygott anyu.

 -Tényleg? Jaj, köszönöm, köszönöm, köszönöm.-ugrottam anyu nyakába.

 -De megigéred, hogy rendesen viselkedsz és semmi lázadás Simone ellen-mosolygott anyu, majd komolyra vált a hangja-Ha nem, akkor jössz utánunk Szlovákiába.

 -Rendben, megígérem jó leszek.Most megyek és megköszönöm apunak is :D

 -Ok-és visszamentem a szobába.

 Apáéknak még mindig az a számomra földönkívüli témájuk volt.

 -...és hát ezzel lenne most a legnagyobb baj.-felyebett be egy mondtatot apa.

 -Jajj apuuuuu-majd a nyakába ugrottam-köszikösziköszi!!!!-visítottam, majd nyomtam egy puszit az arcára és elengedtem.

 -Öhm...mit is?-lepődött meg.

 -Azt, hogy maradhatok.Köszi köszi köszi.

 -Ja..hát egyelőre csak addig amíg baj nem lesz veled...

 -Nem lesz.Vigyázok rá-mondta Tom, majd hátulról átölelt és adott egy puszit az arcomra.

 -Hát remélem is!-apu szigorúan.

 Megszólalt Tom telója

 -Igen?- Tom

 -...-vki

 -Mivan?!-Tom

 -...-vki.

 -A qva életbe...Megyek.Szia anya.- Tom, majd letette.

 -Miaz? Mi történt?-én

 -Bill-mondta Tom idegesen.

 -Mivan vele?

 -Az intenzíven van...

 -Miiiii?????

húúúúúú...hát nagyon rég nem irtam...nem mindha annyi olvasom lett volna v vmi xP na mindegy, lehet hogy ezután megint irni fogok...megjött a kedvem...de hamar el is mehet xD

•Megint másnap•

 Arra ébredtem, hogy valaki kopog az ajtón.

 -Hm.Gyere.-kiabáltam álomsan.De csak kopogtak tovább.-Gyere!-orditottam, se ez se használt.-Jaj!Ki az a szerencsétlen aki nem tud bejönni?-mormoltam magamban, majd mentem, hogy beengedjem a szerencsétlenemet xP.De ahogy kinyitottam az ajtót valaki felkapott.

 -Á!Tom!Mit csinálsz?-sikitottam ilyedtemben.xP

 -Örülök.-mosolygott.-És neked is jó reggelt.

 -Minek örülsz ennyire?-kiványcsiskodtam majd letett a földre.-Hm?

 -Annak, hogy ittmaradsz!-monsta boldogan, de én lefagytam.

 -Hogy mit csinálok?-komolyodtam el hirtelen.Túl hihetetlen volt.

 -Itt maradsz!Érted?Itt maradsz!-újjongott tovább, de én még mindig nem tudtam elhinni.-Mi...mi a baj?-ilyedt meg Tom a komoly arcomat látva.

 -Csak...csak le kell üljek...-majd le is ültem.

 -Jól vagy?-aggodalmaskodott Tom. -Biztos nincs semmi baj?-és szegénykém egyre jobban megijedt.

 -Jaj nincs semmi baj, csak...csak ez olyan...hihetetlen.-és még mindig qva komolyan ültem az ágyamon.

 -Pedig apud mondta.-súgta a fülembe Tom.

 -Mi?Akkor...akkor itt maradok?-néztem Tomra csillogo szemekkel.

 -Igen.-válaszolt tömören, de ennek az egy szónak annyira örültem, mint ezelött soha.

 -Te jó Isten!-mosolyogtam könnyes szemekkel, majd nekiestem Tomnak.Megcsókoltam, majd ajkaink el sem akartak válni egymástól.Csak csókolóztunk,majd egyszercsak lassan hátradőjtött az ágyon.Nem zavart, most csak azt akartam, hogy vele legyek.Csak vele.

 Lassan leértem az ágyra, majd éreztem, ahogy Tom keze becsúszik a felsőm alá.Más helyzetben leállitottam volna, de most nem.A keze egyre feljebb csúszott, majd levette a felsőmet.Folytatta volna a nadrágommal, de hirtelen valaki kopogni kezdett az ajtón.

 -Ann!-hallottam apa hangját az ajtón túlról.Tom felkapta a fejét, majd "leszállt rólam".Gyorsan felkaptam a felsőmet, majd kikiáltottam apunak, hogy bejöhet.

 -Annelise...-dugta be apu a fejét az ajtón.-azt akartam, hogy....öhm..zavarok?-kérdezte apu, miután maglátta, hogy milyen elszalasztott állapotban vagyok.

 -Nem.-jött az egyhangú válasz mindkettőnktől.

 -Ok...-majd apu elkezdett eltűnni az ajtó mögött.

 -De mit is akartál?-kiáltottam utána.

 -Á, semmit!-majd lassan kihátrált.-Csak következőbe zárjátok be az ajtót...-hallatszott egy halk suttogás, mire mosolyogva egymásra néztünk Tommal, majd megjelent az arcán egy kaján vigyor.Csend lett, majd hirtelen...

 -Édesem!-kezdett kiabálni apu.-Öltözz!Elmegyünk...-majd újra csend.Egy ideig csak hallgatóztunk Tommal, majd egyszercsak kopogni kezdtek az ajtón.(megint)

 -Kicsim...-nyitott be anyu-apáddal elmegyünk...öhm...elmegyünk valamerre.Ok?Az ajtót bezárom és úgy 3 körül jövünk.

 -Most hány óra?-én vigyorogva,mert tényleg nem tudtam, hogy hány óra. xD

 -Tiz perc múlva 12.-anyu unottan.

 -Ok.-majd anyu elindult kifelé.-De hova mentek?-tipikus én xP.

 -Nem mindegy az neked?A lényeg, hogy nem leszünk itt hangsúlyozott anyu.Ezt szerettem anyuban :megértett.Pedig még csak ebben az évben töltöttem a 18-at, még nem is vagyok 18, szoval azt is mondhatta volna, hogy: Tom menj el!, de nem, hanem inkább ők mentek el, hogy ne zavarjanak.xP

 Anyu kiment, majd kb 5 perc múlva hallottuk, hogy csukódik az ajtó és csattan a zár.Eltelt 1-2 másodperc, majd Tom arcán újból felvillant az a kaján vigyor.Kicsit megijedtem, de ez hamar elmúlt.

 Ott ült mellettem az ágyon.Hirtelen "rám vetette magát", gyorsan lefektetett az ágyra, a két karom a két kezével "lefogta", majd a nyakamat kezdte el puszilgatni.A többi meg csak történt magától :P

 Később....

 Az ágyamon feküdtünk, Tom a hátán én meg a fejemet a mellkhasára fektettem.Csend volt, kelemes csend.

 -Kérdezhetek valamit?-szólalt meg kicsit félve Tom.

 -Hallgatlak.

 -Öhm...elég kényes kérdés...és hát...-dadogott Tom.

 -Bökd már ki!-"szóltam rá" :P

 -Én vagyok az első?-kérdezte reménykedve.

 -Milyen értelemben?-és felültem.

 -Hát...én vettem el a szüzessegeted?-és még izgatottabb lett.

 -Hm-mosolyodtam el, mire egy csöppet elkenődött,gondolván,hogy a válasz nem.(milyen hülye szó: gondolván xD de másképp nem tudtam kifejezni magam xP).De egy kis csend után...-Igen.-és egy kicsit elpirultam.

 -Komoly?-lepődött meg hirtelen Tom és felült velem szemben.

 -Igen.

 -Most ugye nem csak azért mondod...

 -Nem.-vágtam közbe.- Komolyan mondtam.-mosolyodtam el, majd lesmároltam.

 -Él sem tudod képzeli, hogy mennyire boldog vagyok.-mosolyodott el a smacc után Tom és szorosan megölelt.

  A szép pillanatot a telóm csörgése zavarta meg.Megnéztem a ki az.Lexy volt.

 -Halo.-szóltam bele.

 -Szia Ann.-hallottam Lexy szomorú hangját.És azt is tudtam, hogy miért ilyen szomorú: mert ő még nem tudja, hogy nem költözöm el.

 -Szia.-válaszoltam.

 -Öhm...zavarlak?Remélem nem.-Tomra néztem, majd...

 -Ööö...nem.Dehogy.Miért hivtál?

 -Arra gondoltam, hogy összeülhetnénk beszélgetni még egyszer utoljára.Ha nem baj...-és hallottan, hogy egyre szomorúbb.

 -Igen.Persze.Semmi baj.-majd megbeszéltük, hogy hol és mikor talizunk.-Akkor szia.-majd letettem.

 -Ki volt?-kiváncsiskodott Tom.

 -Lexy.Megbeszéltük, hogy talizunk még mielött elköltözöm.Mert ők még nem tudják, hogy nem költözünk el.-majd sóhajtottam egyet boldogan.-Még én sem hiszem el, hogy nem költözülnk Szlovákiába.-dőltem hátra az ágyban boldogan.

 -Dehát elköltöztök.-szólalt meg Tom, mire lefagyott a mosoly a száról, és hirtelen felültem.Azt hittem Tom hazudott, csak hogy lefekühessen velem....

 rég nem irtam...tudom...de most van rész :P...kövi megint nemtom h mikr lesz de majd igyekszem :) ...puszika:*...ja és remélem tetszik a rész :D

 

•3 hónap múlva•

 Tommal még mindig eggyütt vagyok és Strifyékkel sem szakadt meg a kapcsolatom.A suli is elkezdődött és hát az amnéziám miatt elég kemény.

 -Jaj végre vége!-jöttem ki a suli kapuján nyomomban itával és Lexyvel.

 -Ne örülj túlságosan, mert ez még csak a hét vége.A suliból még van elég.-nevetett Leya.

 -Na igen...kegyetlen az élet..-állapitotta meg Zita :P

 -Jaj ne is mond...-sóhajtottam, majd elindúltunk hazafele.

 •Otthon•

 -Megjöttem!-kiáltottam be a konyhába, majd bementem a nappaliba ahol aput és anyut találtam a kanapén.

 "Na s én itt kiabálok össze-vissza..."-gondoltam magamban.

 -Kicsim...ülj le kérlek...-anyu gondterhelten.

 -Mi a baj?-vettem le ilyedten a táskámat a földre.

 -Figyelj drágám-kezdte apu-Megtalálták nagyi végrendeletét.Tudod nagymamád 15 évvel ezelött hunyt el.

 -Tudom...-én

 -És most megtalálták a jól elrejtett végrendeletet.-folytatta apu-Az állt benne, hogy ránk hagyja a házát , a teleket , a testvéremre pedig a pénzt.

 -És?-én kiváncsian, de még mindig kicsit idegesen.

 -A ház nagyon értékes, nem adhatjuk el és találtam a közelben egy állást is.

 -Szóval?-én

 -Szóval...elköltözünk.Kimegyünk Szlovákiába.-ezektől a szavaktól ledermedtem.

 -Hogy...mi?Nem.Ez nem lehet igaz....Ugye csak vicceltek?Mondjátok, hogy csak vicc!

 -Sajnálom kicsim.Ez...ez nem vicc.-anya szomorúan.Elkezdtem sirni,majd felálltam és elfutottam.Ki az ajtón, végig az utcákon.Tomhoz futottam.Már annyiszor jártam náluk, hogy kopogás nélkül bemehettem.Szóval bementem, egyenesen fel, Tomhoz.

 -Tom!-kiáltottam, majd odafutottam és szorosan átöleltem.

 -Na...Sssht...Mi a baj?Na, ne sirj.Mi a baj?-nyugtatott kissebb-nagyobb sikerekkel.Kicsit lenyugodtam, majd-Na.Jól vagy?-simogatta a buksimat Tom-Mi a baj?-kis szünet után a könnyeimmel küzködve válaszoltam.

 -El...el...el fogunk...költözni...-nyögtem ki, majd újból patakként kezdett folyni a könnyem.

 -Mi??Nem... ez nem lehet igaz!Mond, hogy nem igaz!-Tom ilyedten.

 Egy óra múlva lenyugodtam.A kanapén ültünk Tommal.Átkaroltam és a vállára  fektettem a fejem.Lassan elmondtam, miért költözünk és hogy hova.

 -Most mi lesz?-Törte meg a csendet Tom.

 -Nem tudom...nem tudom...-suttogtam, majd egy könnycsepp folyt végig az arcomon.

 •Másnap•

 Nem aludtam semmit éjszaka.Egy percet sem.Csak arra tudtam gondolni, hogy vége.Vége mindennek.Itt kell hagyjak mindent és mindenkit.Mindenkit...és ebben a mindenkibe életem szerelme is beletartozott.Ez fájt a legjobban.Meg az, hogy a barátaimtól is meg kell váljak.Rengeteg olyan személyt kell itthaggyak akiket a világon a legjobban szerettem.Tom, Lexy, Zita és az egész CB.

 El sem akartam hinni, hogy a szüleim ezt teszik velem.Kivisznek Szlovákiába egy kibaszott örökség miatt.Csak mert a nagyanyám pénzes volt.Mi az, hogy túl értékes a ház és nem lehet eladni?!Hihetehlen!

 -Kicsim-nyitott be félve anyu a szobámba.

 -Hm?-én durcásan, hátlag az ágyon.

 -Öhm...lejössz reggelizni?-mire én csak hátat forditottam neki, amiből megértette, hogy nem!-Rendben...-sóhajtott anyu, majd becsukta az ajtót és lement enni.Újból gondolkodni kezdtem.Mi lesz ezután?De gondolkodás közbe, az éjjeli nem alvás miat elaludtam.

 •Anyuéknál•

 -Jaj.Nehezen fogja kiheverni...-siránkozozz anyu, közben leült az asztalhoz.

 Apa egyet sóhajtott, majd...

 -Jaj.Én maradnék, de nem adhatom el anyám házát.

 -Házát?Höh...Az inkább kastély mint ház.-szólt közbe anyu, majd folytatták tovább a beszélgetést, mikor hirtelen valaki kettőt koppantott az ajtón, majd kicsapódott az ajtó és a látogató, az ajtót maga után becsukva beviharzott a konyhába.

 -Miért?-szólalt meg a látogató, kissé dühös hangon.

 -Neked is jó reggelt,Tom-nézett fel higgadtan az újságból apa.

 -Miért?-ismételte Tom.

 -Mit miéer?-anyu értetlenül

 -Miért költöznek el?

 -Azt hittem a lányom már elmondta.-apa

 -Elmondani elmondta, de nem tudom megérteni!-tom idegesen.

 -Fiam, ülj le!-utasitotta apa, mire Tom unottan leült (xP) és apa higgadtan elmagyarázta neki, hogy mi a helyzet.-Na mostmár meg tudod érteni?-felyezte be apa a mondókáját.

 -Igen..-Sóhajtott Tom.-De...nem lehetne valahogy megoldani, hogy Ann mégis itt maradjon?-reménykedett.

 -Felnőtt felügyelet nélkül nem hagyom itt!-apu határozottan, lehet hogy túl határozottan xP

 -Értem...-sóhalytott szomorúan Tom, mert apummal még ő sem akart veszekedni xD.De...-És mi lenne, ha... 

nagyobb képért KATT

Tudom,tudom rég nem irtam ,de őszintén nem volt kedvem...de most lett és itt a rész :)..de hamarosan vége lesz a sztorinak xS...sorry de ezt mar nincs kedvem folytatni...talán majd 1x lesz s akkor folytatom...na mind1...puszika :*

•Másnap•

 -Jó reggelt álomszuszék-súgta valaki a fülembe.Persze felébredtem.Mikor kinyitottam a szemem...

 -Te jó Isten!-kaptam magamra a takarót, mert csak egy top és egy boxer volt rajtam mert az éjjel qva meleg volt.

 -Na.Nyugi.-nyugtatott az "ébresztőórám", aki Tom volt XP.

 -Jó.De mit keresel itt?Nem gondolod, hogy ez egy kicsit gyors?-még mindig kicsit idegesen és qva vörösen mert elég szégyenlős vagyok.

 -Mi?-Tom csodálkozva.

 -Hát még csak tegnap jöttünk össze s már te költessze?-magyaráztam.

 -Öhm...baj?-Tom csalódottan.

 -Hát...most mit mondjak?Igenis meg nem is.

 -Bocs...ha ez neked túl gyors...

 -Csak... csak egy picit legyél türelemmel.Hiszen még csak tegnap óta járunk.-mentegetpőztem.

 -Pedig...-suttogta Tom alig hallhatóan, de nem fejezte be.

 -Mi?Pedig mi?-érdeklődtem.

 -Hogy?Jaj semmi.

 -Tom-néztem rá bociszemekkel.:P- Mond eeel.-nyávogtam XD.

 -Hát csak...olyan mintha már nagyon rég járnánk...nem tudom miért, csak igy érzem.-mosolygott, majd megcsókolt.

 -Kicsim!Jössz reggelizni?-kiabált fel anyu.

 -Mindjárt!-kiabáltam vissza, amjd- Öhm...kimész?-vigyorogtam.

 -Miért is?

 -Hogy felöltözzek-vágtam értelmes képet.

 -Hát..engem nem zavar, ha öltözöl- vigyorgott kajánul Tom, mire nemtom hogy néztem rá, de megértette, hogy azt akarja jelenteni, hogy "tünés ki!", ezért...- De...téged zavar...ezért...ezért most kimegyek.- vigyorgott és ki is ment.

 Felöltöztem, majd fésülködés stb. és mentem is Tom után.De ő nem volt az ajtó elött.Elindultam a lépcső felé, gondoltam lement a konyhába, mikor...

 -Bau!-ugrott elém Tom, de hogy honnan azt hirtelen nem tudtam eldönteni. Csak sikitani tudtam és sikitottam is egy nagyot ,mire Tom jobban megijedt mint én és hátraesett.Na ekkor már nem sikitottam, hanem nevettem.

 -Au.Ebbe mi a vicces?-nyafogott Tom.

 -Bocs.-hagytam abba nagynehezen a nevetést-Na, gyere.- nyújtottam a kezem és felhúztam az ilyesztegetőt-Jösz?- indultam le a lépcsőn.

 -Aham.

 Lementünk a konyhába, ahol anyu már teritett asztallal várt.

 -Jó reggelt-nézett ránk.

 -Szija anyu.Tom is rggelizhet nálunk?

 -Persze.Máris teritek még egy szemének.-mosolygott anyu, majd megteritett Tomnak.

 -Köszönöm-Tom

 -Nagyon szivesen.-mosolygott tovább anyu.-Édesem!Gyere enni!-kiabált be a nappaliba apunak, majd leültünk enni.

 Anyu minden vasárnap valami különlegeset készitett(most is vasárnap van:P).Ma is.Kirakott egy nagy tálat az asztalra.Nem tudom mi volt benne, de olvasztott sajttal volt leöntve és rá volt a sajt sütve.

 -Ez mi?-súgta a fülembe Tom.

 -Nem tudom.- súgtam vissza és megvontam a vállam.

 -Na nem kell úgy megijedni.Nem fog megenni.Ti kéne megegyétek őt.-gúnyolódott anyu.-Nem méreg-nevette el végül magát.

 -Ok.De mi ez?-mutattam a "nemtom hogy miaz" kajára XP.

 -Kaja-ötlötte ki a nyelvét anyu-Kóstold meg és megtudod.

 -Ok...-majd megkóstoltam/tuk.Egész jó volt.Mindenkinek izlett.Tom kétszer is vett X)).A sajtréteg alatt laska(tészta), hús és még nemtom mik lapultak.A sajt pedig vastagon rá volt sütve.De a nevét nem tudtam meg XP.

 Kaja után Tommal felmentünk a szobámba.

 -Jaj de jól laktam!-dőlt le az ágyra Tom-Anyud fantasztikusan főz...vagy süt...vagy tudomis én.A lényeg, hogy finom volt.

 -Örülök,hogy izlett-mosolyogtam.

 -Minden nap ilyeneket esztek?

 -Nem.Csak vasárnap.

 -Á.Jövő vasárnap is jövök.-vigyorgott Tom.

 -Tőlem-nevettem.Csak aztán Simone nehogy megharagudjon.

 -Miért haragudna meg?

 -Hát hogy nálunk eszel és nem otthon.Tudod úgy is értelmezheti, hogy nem izlik amit főz/süt.

 -Á.Ő nem olyan.- legyintett Tom.

 -Te tudod.-vontam vállat.Az egész napot átbeszélgettük.Úgy éreztem, minha már nagyon rég ismerne.Lehet ,hogy Billnek igaza van és Tom olyan amilyennek álmodtam.Na mind1.Tom nálunk ebédelt, de vacsorázni már hazament.

•Másnap•

I hold your letter in my frozen hand
The last line was long as long as it burns my look carries on
With every word another feeling dies
I'm left here in the dark
No memories of you
I close my eyes
It's killing me
We die when love is dead

→csörög a telóm xP és az aláhúzott résznél...

 -Hm?Mivan?-én kómásna.-Ja(ásitás).Ez csak a telóm.-és felveszem xD-Halo-még mindig kicsit kómásan.:P

 -Ann?-Lexy volt.

 -Igen.Én vagyok.Ki más?

 -Vao.

 -Miért?

 -Olyan...boldognak tűnsz.

 -Sajnálod mi?-hülyéskedtem(korán reggel???xP)

 -Ja.Persze.-nevetett Lexy-Csak fura...de örülök neki-és hallottam a hangján, hogy mosolyog :)

 -Aham.Mostmár értem.

 -S mitől ez a hirtelen jókedv?-kiványcsiskodott a vonal tulsó felén lévő baratnőm.(olyan unalmas mindig leirni a neveket s igy legalább tudom fárasztani az ujjaimat...hát nem praktikus? xP)

 -Hááát...-majd elmeséltem Lexynek a szombatot.(szombat = 16.rész)

 -Azta.Megértem, hogy happy vagy.

 -Na igen.Nem ülünk össze valahol?Mondjam el a többieknek is.-lelkendeztem.

 -De, persze.De miért nem hivtál még tegnap, hogy beszéljük meg?-Lexy kicsit csalódottan.

 -Mert a tegnap egész nap itt volt és nem akartam elküldeni.-védekeztem nyafis hangon

 -Megértettem-nevetett -Na deakkor mikor talizzunk?

 -Mondjuk...Most hány óra?

 -Jaj te!11.

 -Akkor 1kor.Jó lesz?

 -Nekem jó.Akkor hivom a többieket.Ok?

 -Oks.Köszi.Akkor tali a szokott helyen.Puszika.

 -Neked is.Szia.-és letettük.

•1kor•

Már megint elkéstem xS

 -Itt vagyok.Bocs...a késésért.-lihegtem, mert futotam.És hogy miért? Mert tudttam, hogy késésben vagyok.

 -Na hova sietsz olyan nagyon?Mi nem megyünk el.-Zita gúnyosan.Ez nála annyit jelentett 'ha még sokat késel elmentem volna' xP xS

 -Csak nem akartam elkésni.-még mindig kicsit lihegve, mire min a 3an jól megnéztek.-Mivan?

 -Ann, te mindig elkésel-kaptam, mint egy virtuális pofont Lexytől a 'biztató szavakat' xP

 -Kösz...-én unottan.

 -Szivesen.-Vigyorgott Leya.

 -Na.Gyerekek, ne veszekedjetek.-na igen...Zitának voltak közbe csipkelődős pillanatai...amiből most elég sok volt xP.-Inkább mondjátok meg, hová menjünk?

 -Mondjuk a plázába.-ajánlotta Leya, és mivel mind rábólintottunk hát a pláza felé vettük az irányt :)

 Egy csomót hülyültünk, majd hazafele mentet...

 -Mi baja Evinek?-súgtam LeYanak.

 -Nem tudom...-súgta vissza- Zita, nem tudod mibaja Evinek?-súgta tovább a kérdést Lexy.

 -Nem...

 -Evi...-szólitottam meg- Mi a baj?

 -Hogy?Baj?Nincs semmi baj.-vigyorgott Evi, de az a vigyor eléggé előltetett volt.

 -Evi!-szólt rá Zita

 -Miért lenne bej?-vigyorgott tovább Evi.

 -Túl csendes vagy!Alig hallottuk ma a hangodat.-magyarázta Leya.

 -Hát...-savanyodott el hirtelen a vigyorgó-az van, hogy ...elköltözünk.

 -Miiiii??-egyszerre mind a hárman.

 -De...de...de miért?-Lexy.

 -Apám talált egy jobb állást az egyik közeli városban és odaköltözünk.

 Mindannyiunkat sokkolt a dolog.Vol egy hónapunk együtt, aztán egy ideig nem láthattuk Evit.Ki akartuk használni ezt az egy hónapot, és sikerült is.Amennyit csak lehetett együtt voltunk.De persze Tomot sem hanyagoltam el, és mást sem.A búcsúzás elég rossz volt, de valahogy nagynehezen túléltük, mert tudtuk, hogy még találkozunk majd, mert szerencsére Eviék egy(igaz nem túl közeli) szomszédos városba költöztek.

 Lassan a csajok is megismerték a TH tagjait és elég jóban (sőt talán egyesek túl jóban) is voltak :) >:)

 

    és ennyi xP...nyugi...egyenlőre csak a résznek vége, de lassan a sztorinak is :(...rájöttem valamire : én itt irom nektek a qva hosszú részeket ti meg le se xartok...komikat is alig kapok...nézzétek meg más mennyit ir!!! feleannyit amennyit én!!!! ezután csak rövid részek lesznek...sorry de nem erőltetem magam a semmiért...ez van...rész nemtom mikorra várható...majd ha lesz biztos észre veszitek xP...pusz

 

heh xD ... ez olyan 'egyik hülyül, a másik szégyenül' vagy valami hasonló xD...ahogy igy ránézek Billre az jut eszembe, hogy azt gondolhatja "letagadom, hogy a bátyám vagy" xD

 ....Nem akartam senkit látni, csak gondolkodni.

 Már egy ideje sétálhattam,mikor hallottam, hogy valaki, igaz, hogy távolról, de jött velem szemben.Nem igazán érdekelt,ezért nem néztem fel.De egyszercsak úgy éreztem fel kell néznem, ezért  megálltam és felnéztem.Velem egyidőben megállt a közeledő személy is.Ránéztem,de ő csak 1-2 másodperc múlva nézett rám.

 Tom volt az.Rán nézett és láttam a szemeiben a szomorúságot.Nem akartam elhinni, hogy tényleg szomorú.Valahogy úgy éreztem, hogy ő is ugyanezt látja az én szemeimben.

 Mintha egy belső hang utasitott volna, léptem egyet előre, a többi lépés pedig csak jött utána.Tom is elindult.Lassan közeledtünk egymáshoz.

 Mikor már csak egy lépés választott el minket egymástól mindketten megállunk.Tom mélyen a szemembe nézett, majd lassan közeledett hozzám.Lehunytam a szemem és Tom lágyan megcsókolt.Úgy éreztem pillangók repkednek a gyomromban. :X

 A csók után újból mélyen a szemembe nézett, de egykünk sem szólt egy szót sem.Elkezdtem könnyezni, ami egy kicsit meglepte Tomot.Hirtelen ötlettől vezérelve szorosan átöleltem, ami még jobban meglepte, 1-2 másodperc múlva ő is szorosn átölelt.Akkor úgy éreztem, azt akarom, örökké tartson ez a pillanat.Egy hét szomorkodés után, akkor újból tudtam mosolyogni.

 Tom elengedett és én is őt.A könnyeim még mindig folytak.Tom letörölte ezekez az öröm-könnyeket, majd megfogta a kezemet és...

 -Gyere-és elindult.

 -Hová megyünk?-én

 -Haza-mosolygott.Megálltam, és...

 -Várj!Ugye nem akarsz...

 -Nem akarlak lefektetni-szólt közbe-Nyugi.Mondtam, hogy te nem csak azért kellesz-majd megsimogatta az arcomat és adott egy puszit a számra.

 -Akkor?Miért megyünk hozzátok?

 -Be akaréak mutatni a többieknek.-mosolygott, majd tovább indult.Kicsit későre fogtam fel, de akkor sem igazán értettem, hogy miért akar ilyen hamar bemutatni a szüleinek.De akkor bárhová velementem volna.

 •Toméknál•

 -Megjöttem!-kiabálta Tom. A család többi tagja, Bill kivételével a nappaliban ült.Bill a szobájában kuksolt.Tom mosolyogva bement a nappaliba.

 -Szervusz kicsim-nézett rá Simone.-Kisfiam,te mosolyogsz?Jaj de jó-ölelte át Tomot édesanyja.

 -Öhm...igen.-Tom, majd behúzott a nappaliba.-Ana,ő Ann.-mosolygott továbbra is Tom.

 -Ó.Hát akkor miattad volt olyan bánatos a fiam egy hétig?Megértem.Tényleg szép vagy(XD ego 4 ever XD)-Simone.

 -Anya!-nézett rá mérgesen Tom.

 -Hopsz.Bocs.Simone vagyok.-nyújtotta a kezét.

 -Öhm...csókolom-fogtam kezet vele.

 -És nem csókolom, hanem szia.

 -Öhm..ok.Akkor szia.

 -Szervusz.-állt fel a kanapéról Gordon.-Gordon vagyok, az ikrek nevelőapja.-nyújtotta a kezét.

 -Csókolom-én, de...

 -Nem csókolom, hanem szia-Gordon

 -Ok.Akkor szia.

 -Te csak tartsd meg a csókjaidat Tomnak-viccelődött Simone, mire Tom kicsit elvörösödött. XD

 -Öhm...Bill hol van?-Tom.

 -Fenn-Simone

 -Kössz.-Tom, majd megfogta a kezem és felráncigált az emeletre(nemtom emeletes-e a házuk, de most az lesz :P)

 •Kopp-kopp•(Tom kopog Bil ajtaján)

 -Gyere-hallottuk Bill hangját.Tom benyitott és behúzott a szobába.Bill háttal ült, valamit irt,gondolom egy új számot.-Mond-fordult meg, de akkor, mintha lefagyott volna, tátott szájjal maradt.

 -Na.Csukd be a szád, mert berepül a légy!-gúnyolódott Tom.

 -Öhm...-csukta be a száját Bill-Csak...csak meglepődtem.

 -Látom-nevetett Tom, majd rá nézett.

 -És..öhm...mióta vagytok együtt?-Bill

 -Hát...öhm...-nézett az órára Tom- 15-20 perce-nevetett.

 -Na igen- forgattam mosolyogva a szemem.

 -Naaa.Ne rontsd el a kedvem-mosolygott Tom, majd megcsókolt.-Elmegyünk valahova?-Tom kis pimasz mosollyal.

 -Na.Ne siess.-én kicsit meghökkenve.

 -Ok...-savanyodott el Tom.

 -Jaj.Ne csináld már!Csak kell egy kis idő-nyafogtam (XP)

 -Ok-sóhajtott Tom-De igérd meg, hogy csak kis idő kell.Nem túl sok-vigyorgott.

 -Majd meglátjuk-én.

 -Öhm...zavarhatok?-Bill

 -Hm?Persze-én

 -Ne haragudjatok, de milyen lenne, ha Tom szobájában romantikáznátok?-Bill

 -Öhm...bocs a zavarásért.Máris megyünk.-majd átmentünk Tom szobájába

 Aznap csak este volt egy kis valami(micsoda fogalmazás XD)

 -Hazajöttem-kiabáltam be a konyhába anyunak, mikor hazaértem XD

 -Szervusz kicsim!Jó téged mosolyogni látni.-anyu-Mi történt?

 -Összejöttem életem szerelmével-sohalytottam mosolyogva.

 -Óóó.És ki a szerencsétlen?-anyu gúnyosan, közben bementünk a nappaloba.

 -Kössz a bókot.-én, mire anyu csak vigyorogva megvonta a vállát.

 -De komolyan na.Ki az?

 -Tom-és levágódtam a kanapéra.

 -Az a raszta srác aki itt járt?

 -Igen.

 -Értem.

 -Valami baj van?-én kicsit meglepődve.

 -Jaj dehogyis-mosolygott anyu.

 -Akkor jó-majd felmentem a szobámba és lefeküdtem.(Majd elaludtam :P)

na hát ez...xar lett...az eleje nekem nagyon teccik( XD ego XD)...de tovább olyan hülyeség lett :((...véleményeket ide kérek :)...és minél többet!!!...pusz:*

ezt a kepet az elejéhez akartam tenni, de ide teszem:) (lassabban kéne menjen :( de sajna igy megy :( de ha valakinek van kedve lementeni akkor ha lementitek akkor a gépen normális ütemben megy :) )

 •Másnap•

 Nem tudtam kiverni a fejemből Tomot és azt az egy mondatot,ezért úgy döntöttem, hogy elmegyek sétálni.De semmiképp nem akartam a parkba menni(gondolom rájösztök miért :P), ezért scak az utcákon sétálgattam.

 Már vagy egy órája bóklászhattam, mikor szembementem valakivel, egy sráccal, akinek fekete haja volt, szőke tincsekkel és elég magas volt(na vajon ki lehet az XP).Bill volt.Mikor már csak 1-2 méterre voltunk egymástól rám nézett és megállt.Én is megálltam, de ekkor már csak kb 1 méter volt köztünk.

 -Szia-Bill

 -Helo-én-Hogyhogy te gyalog?

 -Hát...öhm...ki kellett szellőztessem a fejem és hát az, ha kocsival jövök nem megy...

 -Na igen...

 -Öhm...figyelj...Lenne egy kérdésem.-Bill kicsit idegesen(izgulva)

 -Mond csak.

 -Öhm...Tom a tegnap mikor hazajött, elég ideges volt.Bement a szobájába és becsapta az ajtót.Nem szokott ilyet csinálni, szóval bementem és megkérdeztem, hogy mi a baja és azt mondta, hogy....szt mondta, hogy te-nyögte ki Bill.

 -Te?-néztem furán.

 -Nem én!Te.-mutatott rám.

 -...-megszólalni sem tudtam.-Hogy én?Mi baja velem??

 -Jaj ne érts félre!Nem veled van baja, hanem azzal, hogy...öhm...

 -Hogy?Mivel van baja?

 -Hát...azzal,hogy...fogalmazzunk úgy, hogy nem lehetsz az övé-mire én tátott szájjam maradtam.-Meg hogy nem az van amit ő akar, de ez csak mellékes.

 -Hogy mi??Mi az, hogy az övé??Nem vagyok tárgy, hogy birtokoljanak!

 -Nem úgy!Jajj!hogy mondjam el?-idegeskedett Bill-Úgy értem, hogy az a baj,hogy...hogy nem szereted.Na, kinögtem!-hajtotta le a fajét.

 -Hogy...mi?

 -Ha te meglepődtél akkor képzelj el engem.Még sosem láttam Tomt ilyennek.Szerintem...szerintem szerelmes.De nem biztos...nem tudom.Lehet, hogy nem szerelmes,  de valami hasonló.-és a szemembe nézett.Én meg sem tudtam szólalni.-Ez lehet, hogy nem rám tartozik, de...biztos nem érzel valamit iránta?-1-2 perc múlva lehajtottam a fejem, és...

 -Nem.Én nem valamit érzek iránta.Tiszta szivemből tudnám szeretni, ha tudnám, hogy amit álmodtam, az nem csak álom volt, hanem legalább egy kis része igaz belőle.-Bill nem értette az álom dolgot, szóval elmeséltem neki mit álmodtam(nem azt nem érti, hogy mi az, hogy álom :P)

 Mikor végeztem a mondókámmal...

 -Biztos vagy benne, hogy álmodtál?-Bill

 -Ha nem álmodtam volna, akkor emlékeznétek rám...remélem..

 -Igazad van.

 -De miért kérded?Talán..talán igaz?-reménykedtem csodálkozva(azt h kell? XD)

 -Egy része.

 -Hogy éerted?

 -Hát Tom 2005-ben tényleg ilyen volt, és még most is ilyen.Csak az nem igaz, hogy volt barátnője és hogy ismertünk téged.

 -Értem.

 -Öhm...én azthiszem megyek...ha nem baj...

 -Dehogy.Én is hazamegyek

 -Ok.Szija.

 -Szija-majd mentem is.

 Hazafele furán éreztem magam.Boldog voltam, de szomorú is.Örültem, hogy Tom olyan mint ahogy az álmomban ismertem, de szomorú voltam, mert ott van Strify is és őt is szerettem, de úgy érezem, hogy mostmár nem úgy szeretem, mind azelött, mostmár scak barátként tudtam szeretni.A szivem majd kiugrott de nem tudtam, miért.

 Haza értem és megint bedőltem az ágyba.Tom járt az eszemben.Sehogy nem tudtam elfelejteni.Akkor si rajta gondolkodtam, mikor....

Lovesongs, they kill me....(szól a telóm :P)

 Megnéztem, kiaz.Strfy volt.

 -Halo-én unottan.

 -Szia.Öhm...bocsánatot szeretnék kérni.

 -Hö.-én lenézően.

 -Tudom, hogy haragszol és sajnálom.Hülye voltm.Csak félek.Félek, hogy pont az vesz el tőlem aki jó barátom.

 -Te hülye...Igy te fosztottad meg saját magadat.Most senkit sem hibáztathatsz...-suttogtam szomorú hangon, majd letettem.Még néhányszor hivott, de nem vettem fel.Valahogy akkor nem tudodt érdekelni.

 •1 hét múlva•

 Ez alatt az egy hét alatt nem történt túl sok midnen, csak annyi, hogy még a telefonbeszélgetés utáni napon szakitottam Strifyvel és nyugodtan elmagyaráztam neki, hogy miért.Szerencsémre megértette és igy barátok maradtunk.Ja és bocsánatot kért Kirotol és tartjuk a kapcsolatot baráti szinten.

 Egy hete nem láttam Tomot és egy hete vagyok búskomor.Nem tudtam sehogy elfelejteni.Tisztára bediliztem.Néhányszor sirtam is, de csak kb. 3szor.És tiszta depis zenét hallgattam.Pl:Amy Winehause - Back to Balck, Avril - hen you`re gone és hasonlókat.A szobámból alig mozdultam ki.Folyton tomon gondolkodtam.

 -Kicsim-nyitott be anyu a szobába.Az ágyon feküdtem, mint ezalatt az 1 hét alatt többnyire mindig.

 -Igen?-ültem fel.

 -Nem akarsz elmenni valamerre a barátnőiddel?-anyu reménykedve.

 -Most nem-és visszadőltem az ágyba.

 -Rendben...-sóhajtott anyu, majd kiment.

 Reménykedtem, hátha Tom felkeres, de nem tette.Csak feküdtem az ágyban és lestem a telefont.Hátha kapok egy hivást.De semmi.

 -Na jó.Menjünk el sétálni.-mondtam magamnak, majd öltöztem és mentem.Anyu örült,hogy kimozdulok a házból.

 Nem mentem a parkba.Nem volt kedvem(megint :P).Helyette az utcákon sétálgattam.Lehajtott fejjel gondolkodtam.Nem akartam senkit látni, csak gondolkodni...

 hát elég rövid lett...de ez van...véleményeket ide kérek...és minél többet!!!...kövi nemtom mikor lesz de remélem hamarosan...ennyi...pusz

  Mikor megláttam...

 -Mit csináltál?-néztem Strifyre.De nem válaszolt.Ránéztem Kirora, aki most a földet nézte., majd odamentem hozzá...-Jól vagy?-kérdeztem aggodalmaskodva.

 -Hö-hallottam Strify hangját és mérgesen néztem rá.Nem nézett rám, de akkor nem is igazán érdekelt.Visszafordultam Kirohoz..
 
 -Nincs...nincs semmi baj-Kiro

 -Biztos?-én

 -Igen.-majd felemelte a fejét és elment.Strifyre néztem...

 -Mit csináltál?-de nem válaszolt-Jó, akkor miért csináltad???

 -Hm...Mintha nem tudnád...-Strify nagyképűen.

 -Azért a pusziért?-vesztem fel.

 -Nem..nem azért.Titkolóztok.Mindketten azt mondjátok, hogy köszönet volt, de azt egyikőtök sem mondja el, hogy mit köszöntél meg...

 -Féltékeny vagy!!!

 -Igen.Az vagyok!És baj?Ha igy a képembe vágod akkor biztos titkolsz valamit!

 -Igen!Titkolok valamit!És Kiro is!-és elkezdtem sirni-És tudod miért?Mert nem akarjuk,hogy bajod legyen!Nem akarunk balhét!-kiabáltam és sirtam tovább.

 -Higy...mi?-Strify akadozva-Hogy érted, hogy nem akarjátok, hoyg bajom legyen?-Strify ilyedten.

 Ránéztem és csak megráztam a fejem, majd elfutottam.Hazáig futottam és sirtam.

       "Hogy lehet ennyire bunkó?!Hogy lehet ennyire féltékeny?!Jó, hogy meg nem tiltja, hogy pasira nézzek!!!Saját barátnőjében és barétjában nem bizik meg,akiket már rég ismer?!?!Még megérteném, ha nemrég ismertük volna meg egymást, de már állitólag 2 hónapja járunk!Hogy lehet ilyen hülye?!"-igy gondolkodtam,mig hazaértem.Felfutottam a szobámba, bedőltem az égyba,az arcomat a párnámba fúrtam és úgy sirtam tovább.Addig sirtam, mig álomba-sirtam magam.
 
   •Közben a többieknél a klubban•

 -Na ez is eltűnt...-Yu(rám értetteXD)

 -Ja....De hova mehetett?-Leya

 -Szerintem a fiuk után...-Yu

 -Aham.Na jó.Lemaradtunk valamiről?-Leya kiváncsian.

 -Dehogy.Mi történt volna?-Yu gúnyosan.

 -Hát...nem tudom.-Leya, majd leültek a többiekhezés beszélgettek velük tovább.

 10-15 perc múlva megjelent Kiro, és fogta a száját.

 -Mi történt?-Evi ilyedten, mint mindenki.

 -Á.Semmi.Nem számit.-Kiro, majd leült egy csendes sarokba.

 -Ez nekem nem teccik-súgta Zita Evinek és Leyanak.

 -Nekem se...-jött a válasz egyszerre a két lánytól.Egy ideig mindenki beszélgetett, mikor:

 -Te, Kiro.Nem láttad Annt -s Strifyt?-Shin

 -Öhm...nem...-Kiro, de látták, hogy nem mond igazat.

 -Kiro!-Luminor(XD)

 -Nem láttam!!!Ok?!-Kior, majd felállt és elment.

 -Mi baja lehet?-Shin.

 -Nem tudom, de meg kéne keresni Annt és Strifyt.-Leya

 -Ugyanmár.Ha együtt vannak...-vigyorgott pimaszul Shin.-Ne idegeskedj már!

 10 körül mindenki hazament ,vagyis a fiuk hazavitték a csajokat.De elötte a csajok próbáltak telón elérni, ami nem sikerült.

 •Másnap•(nálam)

 1körül felébredtem.A tegnapi ruha volt még rajtam, amit csak most vettem észre.Lezuhanyoztam és felvettem vmi kényelmes ruhát(kép :P)Belenézetem a tükörbe...

 -Uram isten!Milyen karikásak a szemeim!Ja igen...a sirás...és álmos is vagyok...-ásitottam

 Lementem a konyhába,ahol anyu tevékenykedett.Kivettem a hűtőből egy jaurtot és visszamentem a szobámba.Átgondoltam a tegnap estét.Csak Kirot sajnáltam.Ő kapott Tom helyett egy jobbost,gondolom....Meg egy picit magamat is sajnáltam, hogy nem tud helyrejönni az életem.Strifyt nem tudtam sajnálni.Bunkó.( XD)

 Délután elmentem egyet sétálni.Megint a parkba mentem.Kezdtem kevésbé szeretni azt a parkot,mert ott fordult fel az egész életem.Sétálgattam és közben gondolkodtam.Egyszer csak...(megint történik valami XP)

 -Helo starshine.-ölelt át hátulról Tom és súgta a fülembe.(starshine=csillagfény).Megfordultam és...

 -Ne csináld!-én, közben ellöktem magamtól Tomot.

 -Mit ne csináljak?

 -Ne 9lelgess es ne sugdolozz a fülembe!-én mérgesen.

 -Miért?Mi lesz?Megint jön Kiro és rámkiabál?-Tom gúnyosan-Ó de félek!-gúnyolódott tovább.

 -Fogd be!-én idegesen, mire csak elvisgyorodott, majd megfogta a karomat és közelebb húzott magához.Kicsit megilyedtem és úgy tűnt, lázstik is rajtam mert...

 -Nem kell megijedni.Tom, majd nekinyomott egy fának és lesmárolt.Sikerült eltaszitanom magamtól, de...

 -Mi van?-Tom.

 -Most...most ne!-és mentem volna, de visszahúzott.

 -Mi bajod van?-Tom kicsit idegesen.

 -Semmi!!!Semmi azon kivül, hogy miattad tönkrement a Kiro és Strify közötti kapcsolat(barátság), Kiro kapott helyetted egy jobbost és tönkretetted a kapcsolatomat!-kiabáltam-Na most tudod!

 -Ez most komoly?Tom csodálkozva és egyben min egy kisördog.

 -Igen...-en még mindig mérgesen.

 -Hm.-vigyorodott el Tom.

 -Mit vigyorogsz?

 -Ha összekaptál Strifyvel...akkor mostmás semmi akadája annak, hogy...

 -Nem fogok veled járni!-vágtam közbe Tomot.

 -Na de...miért?-gördült le a szája.

 -Nem akarok egyéjszakás kaland lenni...

 -Miből gondolod hogy csak egy éjszakára kellesz?Tom kicsit idegesen.

 -Na lássuk csak...miből is.Ja igen.Eszembe jutott.Te vagy Tom Kaulitz!

 -Ez még nem jelent semmit!-Tom, mire megnéztem mint egy hülyétXD-Na jó...igazad ven, de te nem egy éjszakára kellesz!

 -Na és mi a garancia rá?

 -Hát...-Tom, majd lenézett a földre.-Nem tudok semmit mondani...

 -Hö-majd elindultam haza.Nem jött utánam de nem is bántam.

 Hazamentem,ettem majd felmentem a szobámba.Nem akartak kimenni a fejemből Tom szavai"...nem csak egy éjszakára kellesz".De nem akartam elhinni.Valahogy tőle olyan hihetetlenül hangzott.Egész este ezen gondolkodtam,mig el nem aludtam.

 Na igen...rövid, tudom de nincs kedvem se és ugyse olvassa senki szal annyira min1 hogy irome vagy nem...kövi rész nemtom mikor lesz de majd megpróbálok irni...(magamnak)...na mind1...véleményeteket ide kérem ... puszika :*

ezeket én csinaltam :D...sztem illik ehez a részhez és az előzőhöz is...na de nem jártatom tovább a számat :P remélem teccik :)

 8 óra körül lehetett, mikor Zita a fülembe súgta,hogy...

 -Kiro is jött, nem?
 
 -Hm?Persze.Vak vagy?-majd akartam mutatni, hogy Kiro ott van Yu mellett, de...-Hol van?

 -Ezek szerint te is vak vagy...-nézett rám Zita gúnyosan.

 -Nagyon vicces...-fintorogtam-Nem tudod hol van?

 -Szerinted ha tunám, akkor megkérdezném tőled?-okoskodott Zita :P
 
 -Igazad van...hülye kérdés...-majd elkezdtem keresni Kirot.Kis idő múlva megtaláltam egy sarokban.Odamentem, majd...

 -Helo.Zavarok?

 -Szija.Nem zavarsz.

 -Miért jöttél ide?
 
 -Öhm...talán,mert megbeszéltük, hogy ma találkozunk?-okoskodott Kiro.

 -Nem úgy értem, hogy a klubba, hanem miért jöttél ide,ebbe a sarokba?

 -Ja.Hát...csak kellett egy kis magány...-savanyodott el.
 
 -Mi bánt?-tettem a kezem a vállára.Ránézett a kezemre, majd rám.-Nekem elmondhatod, nem mondom tovább senkinek.
 
 -Öhm...hát...az van,hogy...ma a parkban találkoztam egy lánnyal.Azéert voltam ott.

 -Randi?-én kiváncsian de egyben komolyan(azt h kell? XD) majd levettem a kezem a válláról.
 
 -Olyami.És hát...kicsit összekaptunk...-savanyodott el ujra.
 
 -Aham...Csak ennyi?
 
 -Hogy?-Kiro kicsit idegesen.
 
 -Jajj nem úgy értem, hogy ez apróság,hanem hogy még van-e valami ami zavar.-mentegetőztem.
 
 -Ja...értem...Hát ez a bajom van most.Meg az a Tomos dolog sem hagy nyugodni.

 -El akarod mondani?
 
 -Strifynek?Nem.Csak az a Tom gyerek nem szimpatikus nekem...
 
 -Nem csodálom.De tényleg nagyon hálás vagyok, hogy közbeléptél.-és adtam neki egy puszit.
 
 -Öhm...semmiség-és egy picit elvörösödött.

 -Na gyere, menjünk vissza a többiekhez.
 
 -Ok-és elmosolyodott, aminek örültem.Jó volt látni,hogy felvidult.

  •Közben a többieknél•
 
 Nem igazán vették észre, hogy eltűntem, csak 10-15 perc múlva, akkor is csak Strify.

 -Hol van Ann?-kérdezte Strify Zitától.
 
 -Nem tudom-vont vállat Zita.Strify elkezdett keresni, majd meglátott Kiroval.Megvoltam és nem volt semmi bajom.Visszament a többiekhez, nem jött oda hozzánk, mert a boxból is lehetett látni minket.Beszélgettek, s közben ránk is nézett.Egyszer,mikor ránk nézett...
 
 -Mi a...?-pont akkor nézett ránk, mikor megpusziltam Kirot.A többiek is ránk néztek, de ők nem láttak semmit, ezért nem is bámultak tovább.
 
 Visszaértünk az asztalhoz és leültünk.Leya elráncigálta Yu-t táncolni és Evi is követte a példát, csak ő épp` Shint rángatta magával.Csak egy baráti tánc volt, nem kell rosszra gondolni (még >:D).

 Strifyvel mi is elmentünk táncolni és tánc közben...
 
 -Megtudhatom ez mi volt?-Strify, és hallottam a hangján, hogy valami baja van.(XD)
 
 -Micsoda?

 -Te és Kiro.-Strify kicsit idegesen.

 -Beszélgettünk.Nem kell rosszra gondolni, csak azért, mert együtt mert együtt mentünk vissza a boxba.-én kicsid dühösen, hogy Strify nem bizik meg bennem.

 -Én nem is arról beszélek.-Strify még mindig kicsit mérgesen.-Én arra a puszira gondoltam.

 -Ja hogy az?Köszönet volt.
 
 -Mégis miért?-szegénykém féltékenykedik :))

 -Öhm...nem fontos.-és ezzel be is fejeztük a beszélgetést.Meglepetésemre Strify nem kérdezősködött tovább.

 5-6 perc múlva vissza mentünk a többiekhez, majd Leyaval kimentünk a WCre.Mikor visszajöttünk,,,

 -Hol van Strify?-én

 -És Kiro?-Leya.
 
 -Nem tudom...Elmentek valamerre...-Yu.

 -Együtt?-én idegesen.

 -Aham.-Yu.

 -A francba!!!-idegesedtem fel még jobban, majd elindultam megkeresni őket.-Jaj istenem!Ha Strify valami hülyeséget csinál akkor én...Áááá!!!Hol vannak ezek???-gondoltam.Nem találtam őket sehol.-Hol vannak már?-és kimentem a klubb elé.Ott sem voltak, de az épület mellől meghallottam egy ismerős hangot.Odafutottam és Strify meg Kiro voltak ott.Egyszerre néztek rám.Kiro a száját fogta....


  Aucsh...ez tényleg qva rövid lett :S...sorry...a kövi igérem hosszabb lesz de h mikor lesz azt nem tudom :S...de igyekszem hamar megirni...véleményeteket ide kérném :)...puszika :*
hehe...ez Kiro :)...csak épp hétköznapi ruhában :)

 •Másnap•

 10 körül felkeltem és lementem a konyhába.Anyu nem volt ott, ezért bementem a nappaliba.De ott sem volt.Volt egy utolsó tippem: a hálószoba, de fura volt, mert anyu ilyenkor már rég fenn szokott lenni.

 Félve benyitottam a hálószobába és megláttam anyut.Aludt.Azt hittem elájulok.Sosem szokott ilyen sokáig aludt.Csendben odamentem hozzá, majd egy picit meglöktem, mire felébredt.

 -Hm?Miaz?-anyu kómásan.

 -Jól vagy?-én.

 -Igen.Miért?És hogyhogy te fenn vagy?Hány óra?-anyu álmosan.

 -Öhm...fél 11.

 -Miiii?-szökött fel anyu az ágyból.

 -Anyu, mikor jöttél haza?

 -Öhm...1kor.

 -Az éjjel?-én csodálkozva.

 -Igen...-anyu, majd ásitott egyet.

 -Akkor nem csodálom,hogy álmos vagy...

 -Ja...

 -Na asszem én felmegyek a szobámba.(anyuék szobája a földszinten van)

 -Ok.Én asszem alszom egy kicsit...de csak egy kicsit....-anyu, és elaludt.

 Visszamentem a szobámba, átöltöztem, mert még pizsi volt rajtam, majd lementem a konyhába reggelizni.Anyu 3kor felkelt és "rohamot kapott"XD.Egész nap a konyhána sürgött-forgott.

5 körül elmentem sétálni, mert megbeszéltük, hogy 7kor találkozunk a srácokkal, kivétel az ikrek és a tali elött ki akartam szellőztetni a fejem.

 A parkban sétálgattam(már megint XP).Csend volt.Csak a madarakat lehetett közben hallani.Kezdtem unni ezt a csendet, ezért zenét hallgattam.Cinema Bizarre-t, Tokio Hotel-t és Paramore-t hallgattam de lassan kimaradt a Paramore és csak a két fiubanda számait hallgattam.Úgy éreztem, a két együttes nem áll messze egymástól, de a tagajik igen.Vagyis a zene hasonló volt, de a két banda tagjai ellentétben állnak egymással(micsoda megfogalmazás....latszik, hogy magyar doga után irok XD).Ehogy ezen gondolkodtam, azthittem elsirom magam.Mindkét banda tagjait ismerem valamennyire és mindanyiukat szeretem, de ők olyanok, úgy viselkednek, mintha ellensegek lennének és lehet, hogy valóban azok.Ellenségek.

 Felnéztem az égre és két pillangó repült el felettem."Miért nem tudnak úgy barátok lenni a srácok, mint ez a két pillangó?"Egy ideig még sétálgattam, majd ránéztem az órára: 5:35.Úgy döntöttem elindulok hazafele.

 Kiértem a parkból, mikor valaki hátulról átölelt.Megijedtem.Eszembe jutott az a nap, mikor Strify ölelt át igy.Egy pillanatot csak álltam, majd eszembe jutott, hogy csak Strify lehet, mikor...

   "Mi?Ez a arfűm..ez...ez..."-gondoltam magamban, majd a szemem srkából, a bal vállamnál megláttam egy piszkos-szőke, raszta tincset."Ez...ez Tom..."-majd hirtelen megfordultam és igazam volt.Tom ölelt át.(XP)

 -Te meg mit csinálsz?-én ilyedten, idegesen és egyben elpirulva.( :") )

 -Na.Nyugi.Nem eszlek meg.-vigyorgott kajánul Tom.

 -Jó, de...ezt miért csináltad?-még mindig az előző állapotban.

 -Nem elég egyértelmű?Bejösz csajszi.-majd közelebb jött és le akart smárolni, de elforditottam a fejem.-Ezt miért csináltad?Tudom, hogy én is bejövök neked.-vigyrogott tovább Tom.

 -És?Ez még nem azt jelenit, hogy lesmárolhatsz!-én idegesen.

 -Miért is nem?

 -Te hülye!Én Strify-vel járok!

 -És?-tettette Tom a hülyét(XD)

 -Tényleg ennyire hülye vagy?Na mind1...hagyuk.Én mentem-és indultam volna. mikor Tom megfogta a karomat és...

 -Nem mész sehová!-Tom, mire kicsit megijedtem.

 -De igenis megyek!És kopj le!

 -És ha nem?Ha nem kopok le akkor mi lesz?-vigyorgott, mit egy kisördög.

 -Akkor a korházban fogsz felébredni.-hallottunk egy hangot Tom háta mögül, mire mindketten oda néztünk.Kiro volt.Tom elengetedd, majd...

 -S gondolom most beköpsz a frontembernek...-Tom olyan unott képet vágva.

 -Nem.Nem akarok balhét.Most még nem köplek be.De tarts magad távol tőle!-mutatott ram Kiro.

 -Hm.-Tom vigyorogva, majd elment

 -Huh...kösz.-mentem oda Kirohoz.

 -Nincs mit.De vigyázz magadra.

 -Ok.Fogok.De most asszem hazamegyek, mert mindjárt 6óra.

 -Oks.Akkor szija.

 -Várj!Mit csináltál te a parkban?

 -Öhm...semmit...-vigyorgott Kiro ártatlanul.

 -Ok...Ha te mondod...-de nem hittem nneki.-Akkor majd 7kor találkozunk.

 -Oks.Szija.

 -Szija.

 Hazamentem és csodák csodájára 7re elkészültem.(XD).7kor megérkeztek a csajok, majd kis idő múlva, kb. 7:05-kor(részletek XD) a srácok is megjöttek a limoval -_-'.Képzeljétek: mind befértünk XD, mind a 9en XD.(tudjátok: 5srác + 4 csaj = 9 emberke XD de fáradt vagyok..de azért nem kell rosszta gondolni az összeadásnál :P)

 -Na és hova megyünk?-Evi.

 -Tényleg, hova visztek?- Leya egy kisördög-mosollyal az arcán.:D

 -Nem kell rosszara gondolni -Strify egy ugyanolyan ördög-mosollyal az arcán, mire elkezdtünk nevetni :D

 -De komolyan na!Hova megyünk?-Zita.

 -Egy klubba.-Luminor.

 -Oks.-mi 4en(csajok)

  Útközben beszélgettünk, de Kiro meg se szólalt.Csak nézett ki az abalakon( ja és az ablak mellet ült XD), de nem figyelt semmire, csak nézett kifele.

 Eelértünk a célunkig és kiszálltunk a limoból, majd bementünk a klubba.Kerestünk egy boxot és leültünk, majd Strify és Luminor elmentek piáért.

 8óra körül lehetett, mikor Zita a fülembe súgta, hogy...

 De hogy mit azt majd a köviből...nemtom mikor lesz rész, mert kell készüljek a dogákra XS és mikor lesz is készüljetek fel, hogy rövid lesz XS...sorry XS...véleményeteket ide :)...ja és ha nem olvassátok akkor tényleg nem irom tovább....most még te sem tudsz meggyőzni Zitukám...ez van...mind1...kérek komikat :P...puszika :*

 kicsi egyéb :D...baszzus ezt meg kell nézzétek...habar nem igazán jelent valamit de... http://www.tokiohotel-club.gportal.hu/gindex.php?pg=14678920    hát aszzem ennyi ... puszika :*

 

egy képecske :) rájönnétek hogy ez Strify?:D hát én kicsit nehezen... :D :P

 

 Kaja után Strify hazavitt.

 -Hogy telt az estéd?-Strify

 -Jól-mosolyogtam.

 -Örülök.-mosolygott visssza.Mélyen a szemembe nézett, majd kis idő múlva megcsókolt és átkarolta a derekam.Jó volt, ezért visszacsókoltam és átkaroltam a nyakát.A csók után...

 -Ez jó volt.-mosolyogtam.

 -Ja.-Strify és ő is elmosolyodott.

 -Én...azt hiszem...bemegyek-és nyitottam az ajtót.

 -Rendben.Jóéjt.-Strify

 -Jóéjt.Kösz a vacsorát-és bementem az ajtón.

 •Másnap•

 Egész nap a fellegekben jártam.Sosem arra figyeltem, amire kellett volna.De nem vettem észre, hogy nem járok a földön, mig anyu rám nem szólt, mikor mosogatás közben a tisztált edényeket mostam meg és raktam a piszkosak közé.(nem vagyok teljesen normális XD)

 -Ann!Mi van veled?-anyu és kitte a kezemből a tányért.

 -Mi?Hogy?Bocs...nem figyeltem.

 -Mi van veled?-anyu, közben kimentem a konyha ajtón.-Szerelmes vagy?-mire megálltam és visszanéztem.

 -Hogy mi?Én?Szerelmes?Nem hiszem.-legyintettem, de valahogy úgy éreztem nyunak igaza van.-Mi van ha tényleg szerelmes lettem?-gondoltam, de beugtott Tom...-Az nem lenne jó...-sóhajtottam.Tomot nem tudtam elfelejteni.Még akkor sem ha csak álom volt.-Na tereljük a gondolatokat!-majd felmentem a szobámba.Egész nap nem csináltam semmit, csak lustálkodtam.

 •Megint másap XD•

 Másnap elmentünk Evivel egy lovárdába,mert Evi nagyon szerette a lovakat, és ma valamilyen olyan nap van, hogy ingyen be lehet menni a lovárdába, simogatni a lovakat, és fel is lehet rájuk ülni.

 -Gyere na!-sürgetett Evi.

 -Nyugi!A lovak nem mennek el-nevettem

 -Jójó!De siess!-vigyorgott Evi.

 -Jaj.Megyek már...megyek.-én.Bementünk és rengeteg gyönyörű ló volt.Csodásak voltak.Vagy 10et megsimogattunk, mikor Evi kiszúrt egyet....egy srácot XP.Egy csodaszép ló mellett állt és simogatta.Evi odaráncigált és...

 -Helo-Evi.

 -Szija.-srác.

 -Csodaszép ez a ló.-Evi, közben végig a ló helyett a srácot bámulta.

 -Igen, valóban.-mosolygott a srác Evire, mire a csaj elpirult.

 -Szerintem neked nem a ló teccik...-súgtam Evinek.

 -Hallgass!-Evi, mire a srác csak nézett minket XD

 -Öhm...-srác.-Fel akartok ülni?

 -Szivesen.-Evi.-Te itt dolgozol?

 -Igen.Tanitó vagyok.(tudjátok...tanit lovagolni :P)-közben segitett Evinek felszállni a lóra.-Na?Hogy érzed magad?

 -Csodásan.Még sosem ültem lovon.-mosolygott Evi.

 -Te nem akarsz felülni egyre?-nézett rám a srác.

 -Öhm...miért ne?-mosolyogtam.

 -Gyere.Ez lesz a lovad...vagyis csak ideiglenesen.-mosolygott a srác, majd elővezetett egy korom-fekete lovat.Gyönyörű volt.-Gyere, segitek.

 -Kösz.-majd felultem a lóra.Még sosem ültem lovon.De egyszercsak-Mi ez?-ilyedtem meg.A ló bevadult és elkezdett ugrálni.

 -Nem tudom mibaja van.-a srác rémülten, s közben a lovat nyugtatta.-Nyugi.Nyugi.-de a ló nem nyugodott meg.Egyszercsak rugott egy nagyot és levetett a hátáról.Hatalmasat zuhantam, majd...

 -Ááá-szöktem fel az ágyból-Mi volt ez?-szuszogtam ilyedten, majd szétnéztem a szobában.-Itthon vagyok.Akkor...ez csak egy álom volt.Húúú-fújtam ki magam.

 Megnyugodtam.Csak álom volt.Felkeltem az ágyból és lementem a konyhába.

 -Szija kicsim.-anyu-Hogyhogy te ilyen hamar fenn vagy?

 -Hamar?-néztem az órára.-8 óra van???

 -Igen kicsim...Mi történt?

 -Csak egy álom...

 -Ó.Értem.Álmodtál.Akkor nincs semmi baj.

 -Igen.Álmodtam...Hogy mi???Megint?-és felfutottam a szobámba.Anyu csak nézett, mint a hülyét.

 Felértem a szobámba és előkerestem a telómat majd gyorsan megnéztem a dátumot.

 -2008. július 14.Húúú.Akkor nem változott semmi.-nyugottam meg, majd lementem anyuhoz a konyhába.

 -Mi történt?-anyu.

 -Semmi, csak azthittem megint álmodtam az utóbbi fél hónapot.

 -Értem.Ma mentek Evivel a lovárdába?

 -Hogy hova???-ilyedtem me, de hirtelen az ágyamban találtam magam.Felültem, majd gyorsan a telefonom után kaptam.-2008. júli. 14.Akkor jó.-majd az órára néztem.-Fél egy???-majd lefutottam a konyhába.Anyu nem volt otthon, de találtam egy cetlit(megint XD)

      "Szija kicsim!
       Be kellett menjek a munkahelyemre.Nem tudom mikor jövök, de gondolom a htőszekrényben találsz kaját...Apád elment egy üzleti útra, szóval őt se keresd.
                                                         Puszi: Anyu"

 -Na jó.Akkor én asszem vissazfekszem...Vagy...mégsem...-de azért felmentem a szobámba.-Na lássuk csak...mit csináljak?-gondolkodtam, majd úgy döntöttem felhivom Strifyt.

 -Szija-én

 -Hi.Hogy vagy?

 -Kösz jól.Arra gondoltam, hogy csinálhatnánk valamit együtt, a fiúk meg a barátnőim.Meg persze mi ketten :P- okoskodtam.

 -Rendben.De mit csináljunk?

 -Nemtom.Egyenlőre üljünk össze valahol és majd megbeszéljük.Ok?

 -Oks.Szólok a fiúknak.Te szólj a többieknek.

 -Ok.De mikor?

 -Hát gondolom most-nevetett Strify.

 -Haha.Úgy éertettem, hogy mikor talizunk?

 -Ja.Hát mondjuk 6kor.

 -Ok.Akkor nálunk 6kor.

 -Ok.Szija.

 -Szija.-és letettem, majd felhivtam a csajokat.Mind3an el tudtak jönni és a fiúk is ráértek igy 6kor összeültünk nálunk.

  A nappaliban üldögéltünk, ki a kanapén, ki a földön és beszélgettünk, mikor valaki csöngetett az ajtón.Arra gondoltam, hogy anyu lehet, de ő nem csengetett volna.Mentem és kinyitottam az ajtót és majd elállt a lélegzetem.

 -Öhm...helo-én.

 -Szija-Tom(:D) + Bill.

 -Öhm...Gyertek be...-nyitottam ki jobban az ajtót, de az ikrek meglátták a nappaliban üldögélő "tömeget", és...

 -Zavarunk?-Bill.

 -Öhm...nem...dehogy.-és a nappaliban űlő társaságra néztem.A csajok olvadtak el az ikrek láttán, de az 5 srác nem volt túl boldog.-Gyertek csak be...

 -Tényleg nem akarunk zavarni.Csak azért jöttünk, mert szerettük volna megtudni, hogy redbe jüöttél-e.-mosolygott Tom, mire elpirultam :D :">

 -Nem zavartok-hallottam Strify hangját a nappaliból, mire az ott üldögélők mind csodálkozva néztek rá.-Gyertek csak be.

 -Öhm...ok...-ikrek, majd bejöttek.

 -Tessék.-nyújtott át egy csokor virágot Bill, mire megint elvürüsüdtem.

 -Ekkora felhajtást egy ilyen fruskáért, mint én?-vettem el a virágot.

 -Nem vagy fruska!-Strify és Tom egyszerre, majd egymásra néztek.

 -Na jó.Hanyagoljuk a témát.-majd leültem a földre, a többiekhez.Az ikrek is helyet foglaltak, és elkezdtünk beszélgetni.Strify mellettem ült,csak épp a kanapén, nem a földön,Tom pedig majdnem velem szemben helyezkedett el.Úgy éreztem, néz, ezért ránéztem.És igazam volt (XP), engem nézett, majd mikor ránéztem kajánul elmosolyodott, mire én megint elvörösödtem(aki számolja annak: egy este már 3adszor XD).De egyszercsak elkomolyodott és elforditotta a fejét.Felnéztem Strifyre, aki szútós szemekkel nézett Tomra.

 "Szóval ezért konolyodott el..."-gondoltam magamban.Aznap este Tom sokszor "legeltette"(XD) a szemeit rajtam, de sosem sokáig, mert Strify figyelte a srácot.

 11 körül mindenki hazament és én is lefeküdtem.

 Tudom h későre lett rész és sorry de megpróbáltam hosszat irni...remélem elég...véleményeteket ide kérném :)....puszika :*

 

 Sorry...nemtom mikor lesz rész :(...mert nincs semmi ötletem...kifogytam :(...sajnalom :(...megpróbálokminél hamarabb irni...de lenne egy kérésem:aki olvassa a blogot (mármint ha van olyan aki olvassa de nem komizik ...és persze azok is akik eddig komiztak :) )lécci irjátok legalább a neveteket ide mert kiváncsi lennék hogy ki olvassa és hogy hányan...asszem ennyi...puszika :*...és lécci ne hari :S

-Mi nem vagyok?Önmagam?Erről már tudtam...

-Nem.Nem vagy gyilkos(=murderer)-majd nagyon lágyan megcsókolt.Épp' hogy az ajkaink összeértek.Úgy éreztem pillangók röpködnek a gyomromban.Beugrott néhány kép: először egy kép: mikor Strify először, 2 és fél hónapja, megcsókolt ugyanúgy mint most.Rájöttem, hogy valóban jártunk.A második egy piros rózsa volt, amit az amnéziám elött két héttel kaptam Strifytől.Ezek után nem ellenkeztem a csókkal kapcsolatban de nem is csókoltam viszza.Strify észrevette, hogy nem ellenkeztem, de nem ment tovább(remélem megértitrk :P :D).Mikor ajkaink szétváltak elmosolyodtam és ránéztem(mert mostmár valamennyire tisztában voltam a dolgokkal :P)

-Megint úgy nézel- mosolygott Strify és felcsillant a szeme.

-Hogy?-én

-Mint 2 héttel ezelött-és még mindig a szemembe nézett.Egy-két másodperc múlva megölelt és jól magához szoritott.-Annyira hiányoztál-súgta, majd elengedett.

-Azért...ne vidd túlzásba...-én elvörösödve.

-Bocs....elragattattam magam.Mire jöttél rá?

-Hogy éerted?

-Hát úgy látom valami eszedbe jutott.Vagy nem?

-De...Az első csókunk a parkban és a rózsa amit egy hónapja kaptam.-mosolyogtam.

-Na látod...mondtam hogy csak amnézia.-és megsimogatta az arcom.-Akkor most itt fogunk álldogálni, vagy inkább bemegyünk?

-Inkább az utóbbit.-én, majd Strify megfogta a kezem és úgy mentünk be a házba.

 Luminor épp' a nappaliban ült a kanapén és tévézett, mikor betoppantunk kézenfogva és mosolyogva.Meglátott, majd tátott szájjal felállt a kanapéról.

 -Vao.És helo.-Luminor.

 -Szia.Miaz?Miért vao?-Strify

 -Hát...a tegnap még üvöltöztetek meg sirtatok, ma meg már kézenfogva és mosollyal az arcotokon járkáltok...hát ez vao.- magyarázta Luminor.

 -Na de...senki sem sirt...-Strify, mire én csak a falat néztem, mutatva, hogy "én nem tudok semmiről"(XP)-Te sirtál?-Strify meglepődve.

 -Öhm...-én, de...

 -Igen-vágott közbe Luminor, mire szúrós szemekkel néztem rá.

 -Na de mikor, hogy én nem tudom róla ő meg igen?-mutatott Strify Luminorra.

 -Nem fontos...De te orditottál?-én, és furán néztem rá.

 -Hátööö...-Strify.

 -Igen-már megint Luminor, mir most Strify nézte őt szútós szemekkel.

 -És ez mikor is volt?-én

 -Tegnap...miután kimentél a parkból...-Strify

 -Aham...-én

 -És te mikor is sirtál?-Strify

 -Nem sirtam....az csak egy könnycsepp volt...és nem lényeg....-én

 -De igen.Én szeretném tudni.-Strify és megfogta a kezeimet.

 -Mikor elindultam hazafele...-én

 -Értem.Na de...elfelejthetjünk?-Strify vigyorogva.

 -Persze-mosolyogtam.

 -Akkor én most azthiszem kimegyek a...a parkba...ezaz, kimegyek a parkba.-Luminor, majd kiment az ajtón.

 -S mit szeretnél csinálni?Most, hogy csak ketten vagyunk?-vigyorgott kajánul Strify, mert valóban csak ketten voltunk.A három jómadár el volt menve valamerre XP

 -Ne gondolj semmi rosszra-dugtam ki a nyelvem.

 -Igaz...csak most múlt el egy kicsit az manéziád.-sóhajtott Strify.

-Ha már itt vagyunk...öhm...lefeküdtem én már veled?-én vigyorogva-Őszintén és komolyan!

 -Még nem...-savanyodott el egy kicsit

 -Jó.

 -Ez jó?-mire csak furán néztem rá-Csak mert úgy mondtad, mintha megkönnyebbültél volna...mintha baj lett volna ha már lefeküdtünk volna....-Strify olyan csalódott hangon

 -Jaj nem.Úgy értettem jó tudni.-nyugtattam.

 -Akkor jó.

 -Hány óra?

 -Öhm...várj...fél hét....miért?

 -Azthiszem hazamegyek....

 -Na de...miért?-Strify szomorúan

 -Mert éhes vagyok.-én okos képet vágva (XD azt hogy kell?)

 -Nem vacsizunk együtt?-Strify reménykedve

 -Öhm...ne hamarkodjuk el a dolgokat...-mire Strify elszomorodott-vagy....miért is ne?-erre viszont felscsillantak a szemei.-De először hazamegyek  és átöltözöm.

 -Oks.Akkor majd utánad megyek...mondjuk...8ra.

 -Öhm...jó...de nem biztos, hogy kész leszek...ugye nem a limoval akarsz jönni?

 -Hát..de- Strify s furán nézett- De mi bajod a limoval?

 -Nem feltűnő az egy kicsit?

 -Hát...nem mondom, hogy nem...de...kényelmes.Nem szeretsz luxusban utazni?

 -De, csak a limo kicsit feltűnő és hát ha már egy sztár a pasim-mosolyogtam-akkor szerintem nem kéne még nagyobb figyelmet kelteni...Még a végén letámadnak a rajongók.

 -Nem hiszem...

 -Miéert?-csodálkoztam.

 -Mert még nincsenek annyian és akik vannak azok nem olyan őrült rajongók, csak rajongók.-Strify kicsit savanyúan(XD)

 -Most ugye csak viccelsz?

 -Nem...sajnos...de sz van.

 -Hát..sajnálom, de szerintem még leszenk őrült rajongóitok-mosolyogtam.

 -Kösz-kaptam vissza egy mosolyt.

 -Na jó...én megyek.

 -Oks.Szija.Ne vigyelek el?

 -Ne, elég nekem vacsorázni menni limoval.-nyújtottam ki a nyelvem.

 -Ok.Akkor szia.

 -Szia-és elindultam

  Mire hazaértem már 7 óra volt.Még csak egy órám van.Mit vegyek fel?Vajon hová fog vinni?Azt sem tudom, hova fogok meni, akkor azt honnan tudjam mit vegyek fel?Végül egy...(kép XP) mellett döntöttem.

 

"Háromnegyed nyolc és még nem vagyok kész.Még smink + apróságok.Jajj!Strify mindjárt itt van!"-gondoltam.

  •8:05•

 ~Ding-Dong~(csengő XD)

 -Nyitooom!-futottam ajtót nyitni, közben a fülbevalómmal bajlódtam.

 -Hi.Kész vagy?-mosolygott Strify.

 -Amint látod még nem...de mindjárt.-és felmentem a szobámba a nyakláncomért.Strify csak nézte, hogy mi a csodát csinálok.-Itt vagyok-mentem le a lépcsőn.-Csak cipő és kész vagyok.

 -Ok...-Strify

 -Elmentem-kiabáltam, majd beszálltunk a limoba és elindultunk.Egy pizzéria elött álltunk meg.Strify kiszállt, majd én is követtem.Bementünk és egy pincér elvezetett egy asztalhoz.(nem úgy kell elképzelni ezt a pincért, mint egy pingvin(XD), hanem mint egy pizzériai kiszolgálót :P)

 -Étlapot?-kiszolgáló.

 -Kérünk.-Strify.

 -Tessék.-nyújtotta az étlapot a pasas (XD).Egy ideig nézegettük az étlapot, majd választottunk.10-15 perc múlva hozták is a pizzát.

 Nem lett túl hosszú...sorry...igyekeztem de :S...sajnos nem sikerült hosszúra :(...nem tudom rész mikor lesz, mert most nincs semmi ötletem :(...véleményeteke

 

nem tudtam melyiket rakjam szal mind2ot kiraktam :D

 •Másnap reggel•

 11 körül felkeltem, zuhanyoztam, ettem, majd mire végeztem mindennel 12 volt.Fél órát álltam a szekrény és a tükör elöttXD.Ruhákat válogattam.Majd döntöttem.Megcsináltam a hajam, smink majd felöltöztem.Felvettem egy...(kép XP XD).És hogy miért elősz smink és utána ruha?Hát mert nem akartam összekenni a ruhámat :P

  

Eszembe jutot a fényképalbum.Volt néhány kép amire kiváncsi voltam hogy hol készült és hogy mikor, mert hát...nem tudtam...tudjátok:amnézia :P

 A csajok 2 utén egy kicsivel megérkeztek és elindultunk a park felé.Mikor a parkba értünk elkezdtem kérdezősködni a képekről.

 -És itt?-én-Itt hol vagyunk?

 -Öhm...várj csak...azt hiszem, hogy...-Evi.

 -Róma?-Zita

 -Nem.Ott a zöld pólóm volt rajtam-Leya.

 -Akkor...Párizs.-Zita.

 -Nem.Ott szoknyában voltam.-Evi.

 -Akkor a Vörös-tenger?-Leya.

 -Tényleg ott volt-Zita.

 -Öhm...beleszólhatok?-én

 -Persze.Mond csak.-Leya

 -Tényleg voltam Rómában,Párizsban és a Vötös tengernél?-s megemeltem a szemöldököm(mint Bill :P...de tényleg meg tudom csinálni, csak a másik szemöldökömmel :D)

 -Aham.-egyszerre a csajok.

 -Vao-én-na ezért sajnálom, hogy amnéziám van.

 -Hát sajnálhatod is-Zita s kinyujtotta a nyelvét.

 -Na igen...de hihetetlen,hogy 3 év csak úgy kiesett-Leya.

 -Nekem mondod?-én majd néhány percig hallgattunk.A csendet Evi törte meg:

 -És most mit csináljunk?

 -Nem tudom-Zita.-Te mit csinálnál Ann?

 -Öngyilkos lennék...-én halkan.

 -Mivan?!?!-Leya

 -Semmi!Csak vicc.-én-Öhm...nemtom mit csináljunk.Szerintetek?-tereltem a szót.

 -Nem tudom...-Leya-Szerinted?-nézett Evire

 -Ne kezd!-Evi

 -Mit?-Leya

 -Hát én megkérdeztem Zitát, ő Annt, Ann téged te meg engem.S akkor én kérdezem újra mert én se tom mit csináljunk , s aztán estig kérdezgethetjök egymást

 -Hát...-vigyorgott Leya-nemtom mit csináljunk...

 -Induljunk el és sétáljunk, hátha eszünkbe jut valami.-én.

 -Oks.-jött a válasz.

 Elindultunk és csak bóklásztunk az utcákon.Az utcákat ismertem, azok nem változtak csak az életem.

 Mentünk az utcákon és közben beszélgettünk.

 -Szerinted,Ann?-Leya(de azt ne kérdezzétek, hogy miről beszélgettünk, mert nem tudom XD)-Ann!-nézett hátra Leya, mert nem voltam ott, mellettük.Leragadtam egy ház elött (XP).A csajok visszajöttek hozzám, majd...

 -Ann, mit nézel ezen a házon?-Evi

 -Öhm...semmit..csak...mind1...hagyuk-én.

 -Ann!A semmiért nem szokás egy ház elött leragadni és csak bámulni azt.-Zita.

 -Öhm...na jó...elmondom...de hosszú-én majd elmeséltem az álmomat.A lányok néha ámuldoztak néha pedig borzongtak XD.-Hát ennyi-sóhajtottam.

 -Vao.S akkor mi köze van ennek a háznak ehez az egészhez?-Evi-Nem értem...

 -Hát itt laknak a Kaulitz ikrek...-mutattam a házra.

 -Tényleg?-Zita ámulva-Vao!!!Bemegyünk?Végülis te elméletileg ismered őket-vigyorgott.

 -Nem-én

 -Mit nem?-Zita.

 -Nem megyünk be és nem ismerem őket-én szomorúan.

 -Na de...az elöbb azt mondtad, hogy...ááá...nem értem...-Zita.

 -Az csak álom volt.Leesett?-Leya.

 -Ja...odáig nem jutottam el- vigyorgott Zita.

 -Na jó...mind1...menjünk tovább...ok?-Evi.

 -Oks.-mi 3an.

  Sétáltunk, beszélgettünk.Egyszer csak a csajok maradtak le egy háznál és mikor hátranéztem akkor engem néztek egy olyan "miért mentél el a ház elött?" nézéssel(azt h kell? XD)

 -Mivan?-én majd felnéztem a házra.Az a nagy ház volt, amelyikbe Strify vitt be.-Öhm...szép ház-vgyorogtam.

 -Ann!Nehogy azt mond, hogy nem tudod ki lakik itt.-Leya.

 -Jaj csajok!Ez bonyolult...-én

 -Úgy érted nem tudod ki lakik itt?-Zita

 -De tudodm...Strify...és?-én

 -Nem akarsz bemenni?-Evi

 -Nem.-én

 -Miért?-Leya

 -Minek?-én-Hogy megint elszomorisam?

 -Hogy érted, hogy megint?-Zita, majd lemondtam hogy mi történt a parkban.

 -Értem...-Leya.

 -De?-én, mert láttam rajta, hogy van tovább is.

 -De miért okol téged?És hogyhogy nem szereted?Eddig úgy odáig voltál érte!

 -Ez van...sajnálom de nem tehetek róla...-hajottam le a fejem.

 -Na mind1.Menjünk.Ha nem megy be akkor nem megy be és kész.-Evi, majd elindult és mi is követtük.Útközben mostmár nem igazán beszélgettünk.

  •Otthon•

 Hazaértam és felmentem a szobámba.Átöltöztem majd kis idő múlva anyu hivott enni.Kaja után megint fel a szobámba, majd le az ágyra.Elinditottam a lejátszót (zene) és betettem valami CD-t.Egy rihanna szám ment, az Unfaithful.Hallgattam, majd egyszercsak úgy éreztem a refrényt én is énekelhetném ezért elkezdtem énekelni.Végülis a refrény a tegnapi napom után pont rám illett és Strifyre.

    I don't wanna do this anymore
I don't wanna be the reason why
Everytime I walk out the door
I see him die a little more inside
I don't wanna hurt him anymore
I don't wanna take away his life
I don't wanna be...
A murderer

  Megintam az otthon ülést, ezért úgy döntöttem elmegyek sétálni.Kevés volt az esélye, hogy pont Strifyvel találkozzak, ugyhogy nem idegeskedtem (XP)
  -Elmentem sétálni!Majd jövök.-kiabáltam az ajtóból anyunak, majd elindultam.

 Útközben hallgattam a zenét.Ki nem találjátok mit:P hát az Unfaitful-t :P.Észre sem vettem és elkezdtem énekelni.Nem figyeltem merre megyek, csak nem tévedek el.Elmentem egy ház elött, de nem figyeltem rá.De a házból figyelt valaki rám.Strify volt.Az erkélyen állt.Meglátott és hallotta, ahogy a refrény éneklem.Ő is megérezte, hogy rá és rám is vonatkozik és utánam jött.

 A zenétől nem hallottam, hogy jön utánam, ezért mikor a vállamra tette a kezét...

 -Áááá-sikitottam.

 -Na.Nyugi.Nyugi.Csak én vagyok.-nyugtatott.

 -Többet...ilyet...ne csinálj-én akadozva mert az ijedtségtől alig kaptam levegőt.

 -Bocs...-Sztify-Nem akartalak megijeszteni.

 -De sikerült...-és mostmár kaptam levegőt:P

 -Öhm...hallottam mikor énekeltél...és...-Strify, de félbesakitottam.

 -Mi?Énekeltem?És te hallottad?- és égtem :P

 -Öhm...igen...és hát lehet, hogy hülyeség de...ez...öhm...rólunk szólt?-Strify szomorúan.

 -Hát ... végülis...igen- és lenéztem a földre.Strify sóhajott egy egyet majd az államtól felemelte a fejem és mélyen a szemembe nézett.

 -Nem vagy az...-Sztify, mire én csak néztem, mert nem érettem mi nem vagyok.

 -Mi nem vagyok?Önmagam?Erről már tudtam...

  De hogy mi nem vagyok azt a köviből...Jajj de rövid lett...pedig leirtam és többnek tűnt...na mind1...nem túl hosszú de...ez van...sorry...véleményeteket ide :)...puszika :*

 

ez is Strify csak itt még fekete haja van :)...sztem igy is cukeee ;)...de izlések és pofonok :P

  •Másnap•

 Előző nap a fiúkkal megbeszéltük,hogy találkozunk és elmegyünk valamerre, ezért 1körül elkezdtem készülődni(tali 2kor. :P) és 2kor a limuzin már a ház elött volt.Szóltam anyunak, hogy elmentem, majd kiléptem az ajtón és megláttam az aultót.

  "Már megint a limuzin..."-gondoltam magamban.

 -Hi-nyitotta ki az ajtót Kiro.De nem szálltam be.-Miaz?Nem jössz?

 -Öhm...hát...mindek a limuzin?-kérdeztem de egyikük sem tudott válaszolni-Gyerünk.Száljatok ki!

 -Hogy mi?-Shin.

 -Naaa!Gyertek már!Én be nem ülök abba a limoba.-mire ők csak furán néztek(meg tudom érteni :P)

 -Na de...miért?-Yu csodálkozva.

 -Minek?-én

 -Hát...mert...mind1...hagyuk...nem tudok okot mondani-Kiro, majd kiszállt és a többiek követték.

 -Most ötülsz?-Shin nyafogva.

 -Igen-vigyorogtam.Elindultunk és ugy döntöttünk a parkba megyünk.Útközben beszélgettünk.A parkban leültünk a fűbe és beszélgettünk tovább(:P) mig Yu,Shin és Kiro be nem "vadultak" és elkezdtek "kergetőzni" XD s csesztették egymást.Luminor és én csak nevettünk majd észrevettem, hogy Strify nincs velünk.De kicsit később észrevettem egy távolabbi farönkön ülve.Odamentem majd...

 -Szia.Zavarlak?-én

 -Mi?Jaj nem...Csak elgondolkodtam...

 -Ma még a hangodat sem hallottam.Mi a baj?

 -Öhm...semmi.

 -Én?

 -Neeem.Csak...-és sóhajtott egy nagyot (XP)

 -De igen...én vagyok a baj.Igaz?

 -Csak...el sem tudod képzeli mennyire hiányzol.Én ezt nem birom.Érted?Ez...ez hihetetlen.Tudom, hogy nem a te hibád, de mégis ugy érzem te rontottad el ezt az egészet.És ezért mérges vagyok magamra.És...jajj Ann!Én szeretlek és nem akarlak elvesziteni!De mégis...most olyn mintha nem is te lennél-közben végig maga elé, a földre vagy az égre nézett.De miután elmondta rám nézett, én pedig végig csak a földet bámultam, csak néztem magam elé.

 -Sajnálom-suttogtam, majd felálltam és elindultam hazafelé, de még mindig a földet néztem.Luminor észrevette, hogy elindultam de nem szólt semmit.Legördült az arcomon egy könnycsepp majd leesett a földre, amit Luminor is látott.

Strify szomorúan utánam nézett, de nem jött utánam.(ő nem látta a könnycseppet mert háttal voltam neki).Érezte, hogy elrontotta a dolgokat.Nem csinált semmit, csak ült tovább a farönkön lehajtott fejjel, majd mikor ógy érezte, hogy kimentem a parkból elrorditotta magát mérgében, mire a három jómadár is abbahagyta a hülyülést.(tudjátok egy olyan ááá orditás mint mikor valaki ideges vagy mérges..remélem megértitek :P)Csak szidta magát és ugy érezte meg akar halni.(szegény:P)Egy idje már szidta magát, mikor Luminor odament hozzá és a vállára tette a kezét, mir Strify felnézett.

 -Mit mondtál neki?-Luminor.

 -Azt, hogy el sem tudja képzelni mennyire hiányzik és hogy úgy érzem ő rontott el mindent és ezért mérges vagyok magamra.És hogy szeretem és nem akarom elvesziteni, de msot úgy érzem, mintha nem is ő lenne-és megint sóhajtott egy nagyot.

 -Értem-Luminor.

 -Ne haragudj, de msot egy kis egyedüllétre van szükségem.-Strify majd elindult ellenkező irányba mint én.A többiek csak néztek utána, valahogy meg tudták érteni.

 •Közben nálam•

 Hazaértem és felmentem a szobámba.Ledőltem az ágyra és csak bámultam a már jol ismert mennyezetet(XP)"Miért?Miért kellett igy elromoljon az életem?Miért nem maradhattam abban az álomvilágban?Tommal, a csajokkal, a családommal, a 14 évemmel...Minek ébredtem fel?Csak azért hogy másoknak fájdalmat okozzak?Ezért nem volt értelme...Minek élni ha csak fájdalmat okozok?...Na gyorsan hessegtesd el ezt a gondolatot Ann!Ne is gondolj ilyesmire!..."-ilyenekről gondolkodtam egy ideig majd elaludtam.

 Arra ébredtem, hogy valami zúg.Feltápászkodtam az ágyból, majd kómásan lementem a nappaliba.

 -Mi van itt?-én még félálomban.

 -Hogy érted?-anyu, majd észrevettem , hogy nála van a porszivó.Leesett: anyu porszivózott és a gép zugott.

 -Semmi...-majd mint egy zombi visszamantem a szobámba.Átöltöztem mert még mindig abba a ruhában voltam amiben a parkba, majd bekapcsoltam a tévét és egy "zene-csatornára" kapcsoltam.Valami szerelmes szám ment.

 "De jo...Még ez is!Másat nem tudnak adni csak szerelmes számokat???"-gondoltam, majd kikapcsoltam a tévét és kimentem az erkéjre.Nekitámaszkodtam a karzatnak és becsuktam a szemem.Csend volt.De egyszercsak elment a ház elött egy autó amelyikből "kicsit" hangosan ment a zene.És ki nem találjatok milyen szám ment...:P

 "Na már megint!...Mindenhol csak a szerelem???"-majd lementem a konyhába ahol anyu valamit hallgatott a rádióban s közben mosogatott.

 "Na végre nem..."-de reklám jött és hát mi ment?Mi más? : szerelmes "nóta"( =)) de fáradt vok :D)

 -Ááá!Már megint?-én idegesen majd kikapcsoltam a rádiót.

 -Na!Ezt miért csináltad?Mi a baj?-anyu.

 -Semmi!-majd felmentem a szobámba.Ledőltem az ágyra majd elővettem a laptopom és netezni kezdtem.Nem tudtam pontosan mit csináljak ezért felléptem MSN-re.Na tessék...egy csomó ismeretlen...vagyis inkább ismeretlen ismerős :P

 Nézegettem a listámat, hátha van valaki ismerős és egyszercsak magakadt a szemem egy néven.Leya volt.Nem tudtam, hogy ő-e az, de...próba szerecse.:)

 -Szija.-én

 -Hi.Hogy vagy?-Leya.

 -Jól.Csak ez az amnézia...

 -Remélem azt tudod én ki vagyok.

 -Hát... nem biztos.

 -Hogy érted?

 -Hát volt egy álmom és te is benne voltál.Legjobb barátnőim között voltál és hát most úgy tűnik hogy az az álom volt a valóság és most álmodom...szal. nem tudom, hoyg az-e az igaz amit álmodtam, vagy teljesen másképp van minden.

 -Aham.

 -Hosszú. :P

 -Az :P. De mit tudsz rólam?

 -Hát...a neved Leya, velem egyidős vagy, 17 éves...habár én még 2 hete 14 voltam....egy suliba és egy osztájba jársz velem...más most nem jut eszembe.

 -Vao.Szerintem nem álmodtál :P

 -Hát... nem tudom...na de mind1...örülök, hogy van olyan is akit ismerek...vagyis felismerek...

 -Akkor én vagyok az első? :O

 -Hát anyuékon kivül...igen :(

 -Ó te szegény.

 -Ja:P

 -:P

 -Egy kérdés: van olyan barátom, hogy Zita és Evi?

 -Persze :)

 -Jaj de jó.Akkor talizhatnánk?Mert jól esne veletek beszélgetni :)

 -Persze.De mi lenne, ha csak holnap taliznánk, mert most már 6 óra és nem lenne elég időnk :P :D

 -Oks.

 -Akkor megbeszélem a többiekkel.Jó lesz neked holnap 2kor?

 -Igen :) Köszike :*

 -:)

 -Én lépek.Szija.

 -Oks.Szija.

  És kiléptem.Megkönnyebbültem.Van olyan is akit ismerek.Végre.És ez a valaki vagyis ezek a valakik a legjobb barátaim.

 Nem tudtam mit csinaljak,ezért nekifogatm a vakációs-háziknak (jó elfoglaltság, mi? XP)-Vao.Ezt tanultuk?-én meglepetten, mert nem értettem semmit a leckéből.-Ja persze...amnézia.-forgattam a szemem :D-Na jó...most akkor mit csináljk?-ránéztem az órára: 6:45- Csak háromnegyed hét?Pff...-majd lementem a nappaliba...

 -Szervusz kicsim-apu

 -Szia.

 -Mi a baj?

 -Unatkozooom.

 -Hát miért nem mész el Strify-hez?

 -Inkább nem-én durcásan.

 -Hát miért?

 -Nem akarok róla beszéléni...

 -Rendben.Akkor nem nyaggatlak.Talán hivd fel a barátnőidet.

 -Jó ötlet.- majd adtam egy puszit apunak és felmentem a szobámba.Levágódtam az ágyra és elővettem a telómat.

 -Na lássuk csak...L...ezek meg kik?Na mind1...Ezaz:Leya.-majd tárcsáztam.Megbeszéltük a csajokkal, hogy holnap hozzánk jönnek először majd onnan megyünk a parkba.

 8kor lementem a konyhába enni, majd 9kor lefeküdtem de nem tudtam elaludni.11 körül álom jött a szememre és elaludtam XP

 Na hát remélem jó lett...nekem személyszerint teccik (ego XD)...remélem nektek is...nem igazán volt kedvem megirni mertnem volt túl jó napom ...de megirtam :)...véleményeteket ide :)...puszika :*

 

 nem túl jo a kép na de...ez van :P...nekem teccik :)

 Kiro

 Yu Shin  Luminor  Strify

 

na lássuk csak:P...Yu Luminor Strify :) Kiro és Shin

 Még aztán lesznek képek ... ez csak egy kis ismertetés :)

  Néhány nap múlva összeszedtem magam, de a történteket még mindig nem tudtam feldolgozni.Strify azóta is minden nap meglátogatott.Beszélgettünk és egyre többet megtudtam magamról(XD) és persze róla is.:).Lassan megszerettem a srácot, de csak mint egy egyszerű barátot(havert).De láttam rajta,hogy ő valóban többet érez irántam.Viszont nem próbálkozott semmivel,és ez valahogy jól esett.Tomot nem tudtam elfelejteni, de egyre kevesebbet gondoltam rá.

 "Felépülésem" után nem sokkal, kb. 2 héttel, egy nap csöngettek az ajtón.

 -Nyitom!-anyu

 -Majd én!-én (XD)Kinyitottam az ajtót és ki nem találjátok ki állt az ajtóban XP.Hát Sztify =))

 -Szija.-én mosolyogva.

 -Hy-mosolygott vissza.

 -Gyere be.

 -Öhm...arra gondoltam, hogy ha úgy érzed magad akkor elmehetnénk,hogy újraismerkedj a többiekkel-ajanlotta fel reménykedve.

 -Rendicsek.Mindjárt jövök,csak átöltözök. 

 -Oks.Megvárlak.-és láttam rajta, hogy örül.

 Fura volt...egy ideig azt sem tudtam, melyikek az én ruháim XP.De szerencsére akkorra már tisztába voltam vele.Felvettem egy...(nézzétek meg a képet :P)

-Itt vagyok.-futottam le a lépcsőn

-Csinos vagy.-molsolygott Strify.

-Kösz.Mehetünk?

-Persze.Gyere.-majd kinyitotta az ajtót.(milyen udvarias XD).Bekiáltottam anyunak a nappaliba, hogy elmentünk majd elindultunk.Egy limuzin jött utánunk mire én tátott szájjal maradtam.Megérkeztünk egy hatalmas házhoz,a kocsi megállt és Sztify kiszállt, majd én is követtem.Egy percig csak tátottam a számat a hatalmas és csodaszép épületen, majd Sztify megfogta a kezem és behúzott a házba.A nappaliban 4 "manga-srác" várt.2nek szőke,2nek pedig fekete haja volt, valami más szinű tincsekkel XP.

 -Helo fiuk-Strify

 -Hy-srácok.

 -Na?Felismersz valakit?-kérdezte Strify egy olyan "nem igazán hiszem" nézéssel(micsoda megfogalmazásaim vannak XD)

-Nem...-én szomorúan.

-Na jó.Akkor...ő Yu,ő Luminor, ő Kiro és ő meg Shin.

-Vao.Én ezt mind meg tudtam jegyezni?-kérdeztem mosolyogva.

-Hát igen.-Strify.

-Gondolom ti már ismertek.És állitólag neked is ismernem kéne titeket.Na de...sorry...

-Ugyan...nem te tehetsz arról, hogy amnéziád van-Luminor mosolyogva.

-Fogjuk rá...-Yu, mire a többiek szúrós szemmel néztek rá.-Jó na, bocs.Nem kell felkapni a vizet.-mentegetőzött, s a kezeit feltartotta(tudjátok egy olyan, nem mondtam semmit kézemelés XP)

-Nem baj.Végülis én is hibás vagyok.Ha jobban figyelek nem esek le a lépcsőn.-én, majd Yu rám nézett egy olyan "kösz" nézéssel(nincs sok éertelme...de na...)

  Egy ideig beszélgettünk a fiúkkal, majd hazamentem.Vagyis a limuzin vitt haza.:D

  •Otthon•

  Bemnetem a szobámba, majd hirtelen szemet szúrt egy poszter a falon.Odamentem és jobban megnéztem.5 srác volt rajta és egy felirat: Cinema Bizarre.Tudtam, hogy a Cinema Bizarre a kedvenc együtteseim közé tartozik, de az az 5 srác olyan ismerős volt...és ekkor beugrott.A fiuk voltak azok.Yu,Luminor,Kiro,Shin és Strify.Ők voltak a Cinema Bizarre csak a poszteren másképp neztek ki mint baráti társaságban.

-Ez nem lehet...-én. majd gyorsan megkerestem a fényképalbumom.Rengeteg kép volt a fiúkról és rólam.Azon nem voltam kiakadva vagy valami, hogy sztárokat ismerek, mert hát Tom is az...vagyis az volt....De vajon miért nem mondták el?

 •Közben a fiúknál•

 -S hogy viseled?-Kiro Strifyhez.

 -Hát...szarul-Strify-az elején azt sem tudta ki vagyok...-s lehajtotta a fejét.

 -Nyugi.Az amnézia nem tart örökké.-Luminor.

 -Bárcsak már vége lenne.-sóhajtott Strify, majd felment a szobájába.

 •Aznap este•

 Épp a tévében néztem valami hülye adást, mikor megszólalt a telóm.Strify volt.

 -Igen?-én

 -Hy.Hogy vagy?Micsi?-Strify

 -Na várj...Öhm...jól vagyok és tévézek-nevettem

 -Akkor jó.

 -Mit szerenél?

 -Óóó semmit.Csak eszembe jutottál-és hallottam a hangján, hogy mosolyog.

 -Ááá értem.Ha már itt vagyunk....valamit nem mondtál el...-én szomorúra vált hanggal.

 -Mit?-Strify csodálkozva.

 -Cinema Bizarre.

 -Ja hogy azt...hát...az úgy volt, hogy elmondom de...

 -De mi?

 -Hát...csak meg akartam tudni, hogy ha egy egy átlagos srác vagyok akkor steretsz-e...sajnálom.

 -Jaj.Ugyan már!Én szeretlek.És nem azért mert CB tag vagy.

 -Mi?Te...te tényleg szeretsz?-Strify boldogan.

 -Jaj ne érts félre.Nem úgy értem, hogy szerelemből vagy ilyesmi, hanem szeretlek mint egy átlagos barátot.Sajnálom de...

 -Értem.-és hallottam a hangján,hogy most csalódott.

 -Ne haragudj.-én kérlelően.

 -Nincs semmi baj.Öhm...jóéjt.-de még mindig szomorú hangja volt.

 -Szija.-majd letette a telót.

Elinditottam a zenét és az After the rain cimű szám indult el.Úgy éreztem ezt nekem irták.És ráadásul a Cinema Bizarre száma.Végighallgattam, majd kikapcsoltam a lejátszót.Bűntudatom volt ezért elég későn aludtam el de végül sikerült.

 Nem lett túl hosszú de na...ez van :P...véleményeteket ide :)...puszka :*

 

 

 egy képecske Strify-ről :)

...mutatott a srácra mire én elnevettem magam.

 -Ugyan már!Anyu, te is tudod, hogy nekem Tom a barátom-mire mindketten furán néztek rám.-Na jó...látjátok-és nyúltam a medálom után, amit Tomtól kaptam, de...-Hol a medál?-kérdeztem ilyedten, majd felfutottam a szobámba.Szétszedtem az egész szobát , de sehol sem találtam, még a dobozzát sem, amiben kaptam.Amig én keresgéltem anyu és az állitólagos barátom úgy néztek mintha őrült lennék.

 -Kicsim...mit keresel?-anyu aggódva.

 -A medálom!Hol van?-én idegesen

 -Milyen medál?-anyu

 -Amit Tomtól kaptam!-mire a kát bámuló összenézett.

 -Ki az a Tom?-anyu,mire leblokkoltam, majd ránéztem.Éreztem, hogy valami nincs rendben.Kifutottam a szobámból, le a földszintre, majd ki az ajtón.Sirva futottam az utcákon, Tomék háza fele igyekeztem.Mikor odaértem letöröltem a könnyeimet majd becsöngettem.Simone nyitott ajtót.

 -Szervusz.Segithetek?-nézett rám mint egy idegenre.Majdnem elsirtam magam, de inkább visszafolytottam a könnyeimet.

 -Az ikrek itthon vannak?-én félve.

 -Igen.Kihivom őket, rendben?

 -Köszönöm.-majd vártam.Közben olyan ideges voltam, hogy az újjaimet csavargattam.

 -Helo!-Bill,aki ugyancsak más volt.Hosszú fekete haja volt,kőke tincsekkel.

 -Öhm...szija...Egy kérdés:Ismersz te engem?-kérdeztem félve.

 -Hát...ha őszinte akarok lenni akkor nem-nézett Bill egy olyan "sajnálom" nézéssel-Kellene?

 -Hát...nem számit...öhm...Tom itt van?-de már alig láttam a szemembe összegyűlt könny-tömegtől

 -Igen.Ő is mindjárt jön.-Bill,majd Tom is megjelent.

 -Hali!Nos?-Tom.Azthittem rögtön a nyakába ugrok, de nem tudtam mi történik,ezért inkább visszafogtam magam.

 -Öhm...lenne egy kérdésem:Ismersz te engem?-én reménykedve és még mindig tördeltem az ujjaimat.

 -Nem?-de tovább nem birtam és elsirtam magam.-Valami rosszat mondtam?-Tom ilyedten.

 -Nem, nem mondtál semmi rosszat.-de sirtam tovább.

 -Talán ismernünk kéne?-Bill ilyedten és egyben csodálkozva.

 -Hát...valójában...igen...vagyis...nem tudom...-és mégjobban kezdtem sirni.

 -Ann!-hallottam az állitolagos barátom hangját az utcáról.

 -Strify?-Tom+Bill

 -Helo fiuk!-szuszodott a srác,akit ezek után tustam hogy Strify-nek hivnak-Ann!Mit csinálsz te itt?-még mindig szuszogva mert futott.

 -Nem értek már semmit...-mondtam halkan és a kezeimet a hajamba fúrtam(kb mint egy elmebetek...)és egyre jobban sirtam. 

-Na...nyugi.-ölelt meg Strify de nem tudtam megnyugodni.

-Tegnap még egy boldog 14 éves lány voltam...most meg...-sirtam tovább.

-Hogy érted hogy 14 éves?Ann,17 vagy!

-Miii?-ilyedtem meg még jobban-Milyen nap van?-néztem ilyedten és könnyezve a fiukra(közben még mindig Strify karjaiban)

-2008 június 21.-mondta félve Bill.

-Mi?Az nem lehet!-löktem el magamtól Strify-t.

-Miért?Neked milyen nap van?-nézett furán Tom.

-2005 június 21.-sirtam tovább.

-Na gyere.Az amnéziád miatt miatt lehet...-aggodalmaskodott Strify.

-Nem.Nem.Ez csak valami rossz álom lehet.-és térdre estem.Elhagyott minden erőm.Csak néztem magam elé.A többiek néztek és sajáltak (:D)

-Gyere.Haza viszlek.-állitott fel Strify.-Sziasztok-intett az ikreknek, majd elindultunk.

  Már sirni sem tudtam.Teljesen kiborultam.Úgy éreztem az életemnek vége.Azt mondják amnéziás vagyok.De aki amnéziás  az elfelejti a dolgokat és nem másra emlékszik helyettük.Semmit sem érettem.

  Strify haza vitt és elmondta anyunak hogy mi történt.

 •2 nap múlva•

 Már eltelt 2 nap,de a szobámból sem mentem ki.Egész nap az ágyon feküdtem,és néztem a mennyezetet.Közben ment a zebne.De meg sem hallottam.Nem is láttam, nem is hallottam.Összeomlott bennem a világ.Strify naponta eljött, hogy megkérdezze anyutól hogy vagyok,de anyu sosem tudott jó hirekkel szolgálni.

A harmadik napon megintcsak az ágyamon feküdtem, mikor egy ismerős hangot hallottam.Tom volt.De hogyan?Két nap múlva alőször felkeltem az ágyból, majd odamentem az ajtóhoz.Kicsit megnyitottam és valóban...Tom és Bill hangját hallottam.Odamentem a tükörhöz. kicsit rende szedtem magam, majd kiléptem az ajtómon.Lenéztem a lépcsősoron, ahonnan 5 azempár meredt rám:anyu,apu,Strify,Bill és Tom.

-Szervusz kicsim!Jobban vagy?-anyu, de én scak intettem a fejemmel, hogy nem igazán,mert féltem,hogy ha megszólalok újból alsirom magam.Elindultam lefele a lépcsőn,de majdnem leestem,annyira erőtlen voltam.Strify hirtelen felfutott a lépcsőn és megfogott.Láttam rajta, hogy valóban aggódik miattam és úgy éreztem tényleg szeret.Lementünk a konyhába,majd anyu elővett valami kaját, de nem volt étvágyam, igy csak egy jaurtot ettem meg.A többiek mind engem figyeltek.

-Öhm...beszélgessetek csak-én halkan, majd az ikrek elfezdtek érdeklődni a szüleimtől és Strify-től.Őszintén én is kiváncsi voltam, mert lassan azt sem tudtam, ki vagyok.

 Egy ideig beszélgettek,majd Strify a fülembe súgta:

-Hiányoztál.-mire kirázott a hideg-Mostmár tudod ki vagyok?-kérdezte reménykedve.

-Hát...nem igazán...azt tudom hogy ki vagy, de azt hogy mi volt és mi van köztünk azt nem...-hajtottam le a fejem.

-Nem baj...-majd megpuszilta a homlokam.Bill rám nézett, majd:

-Hogy vagy?

-Őszintén?Nem tudom leirni.De honnan tudtátok hol lakom?

-Strifyvel jöttünk.De azthiszem mostmár megyünk.-Bill

-Kösz,hogy eljöttetek.-erőltettem egy mosolyt az arcomra.

  Az ikrek elmentek, majd én és Strify felmentünk a szobámba.(nem kell rosszra gondolni :P)

 -Na lássuk csak...Kezdjük az elejénél.Mikor születtél?

 -1988 augusztus 20.-nevetett Strify-Tényleg az elejénél kezded.

 -Na igen...Akkor most...19 vagy...igaz?Csak hogy tudjam.

 -Igen.-mosolygott Strify

 -Jajj.Annyi kérdésem lenne...A legelső hogy ki vagyok?-és ledőltem az ágyra.

 -Ne félj.Majd elmúlik az amnéziád.-biztatott.

 -Szerintem ez nem amnézia.Ha valaki amnéziás akkor elfelejti a dolgokat és nem másokra emlékszik...-s folytonosan a mennyezetet néztem.

 -Hát...nem tudom...de bizzunk benne, hogy csak amnézia.

 "Én bizok benne, hogy csak álom"-gondoltam magamba.

 Na igen...egy kicsit tragikus lett...de na...:P..véleményeteket ide :)...ja és csajok remélem nem baj, hogy egy ideig nem kerültök képbe...de igérem utána visszatértek :)..cupp :*

 

Na ez lenne Strify...majd rakok nagyobb kepet is:)

  Úgy éreztem valami megváltozott,de nem tudtam mi.Kinéztem az ablakon és be volt borulva.Lementem a konyhába,ettem, majd úgy döntöttem elmegyek sétálni.

  Séta közben elmentem egy studió elött.Az ablak nyitva volt,igy be lehetett látni.Az ablakban egy srác állt és hallgatta mig valaki valamit magyarázott neki.Kb.170 cm magas volt,sovány de nem túlságosan,kb mint az ikrek,Tom és Bill),barna és fehér vagyis szőke haja volt.Egyszercsak rám nézett és elmosolyodott.Nem tudtam miért de nem is igazán érdekelt igy tovább mentem.

  Bekapcsoltam az MP3-am és úgy mentem tovább.Bementem a parkba.Szerettem itt sétálni, a fák között úgy éreztem magam, mintha az erdőben lennék, szabadnak éreztem magam.

  Elkezdett essni, ezért feltettem a felsőm csukjáját de még nem mentem haza.Szeretek esőben sétálni, érezni, ahogy az esőcseppek az arcomra esnek.Csend volt, csak az eső kopogását lehetett hallani, néha pedig a szél süvitését a fák között.

  Már majdnem kiértem a parkból, mikor valamivel távolabb, a hátamnál meghallottam egy ismeretlen hangot, amint a nevemet kiáltja.Úgy tettem mintha meg sem hallottam volna, majd mikor a park bejáratához értem, elbújtam egy fa mögé, de úgy, hogy olyan legyen mintha már kimentem volna a parkból.Megálltam a fa mögött, és vártam, hogy az ismeretlen elérjen a bejáratig, majd mikor odaért..."Hát ez meg honnan tudja a nevemet?"gondoltam magamban.Az ismeretlem a studió  ablakában álló srác volt, aki rám mosolygott.

 Megvártam, mig elmegy, majd én is hazaindultam.Út közben gondolkodtam.Ki ez a srác?Olyan ismerős, de nem tudom ki az, nem ismerem.És honnan tudja a nevemet?Nem tudtam amgyarázatot adni.

 Haza értem, de még mindig nem hagytak nyugodni ezek a kérdések.

  -Hazajöttem!-kiabáltam be.

 -Rendben!Mindjárt kész az ebéd.-hallottam anyu hangját a konyhából.

  Felmentem a szobámba, ledőltem az ágyra és gondolkodtam.Ránéztem az órára:13:40, majd felültem és a szobámat kezdtem el nézni.Valami megváltozott.De mi?A szobám, a lakás, a park, a város mind ugyanaz.Mi változott?

 -Ann!Kész az ebéd!-törte meg anyu a szobámban lévő csendet.

 -Jövök- majd lementem a konyhába.

 Ebéd után sem hagyott nyugodni a dolog.Először is miért nézett olyan szemekkel és miert mosolygott úgy rám?Ez a két dolog volt ami leginkább zavart.Az, hogy honnan tudja a nevemet, az nem igazán érdekelt, hiszen a suliban is hallhatta, habár már 2 hete nincs suli.De ez a két dolog...Valójában az idegesitett a legjobban, hogy nem tudtam kiverni a fejemből azt a srácot.

 Unalmasan telt el az a nap, nem történt ezek után semmi.Tommal sem találkoztam mert tegnap este elmentek valamerre és csak holnap reggel jönnek haza.

  Másnap reggel még mindig úgy éreztem, valami nincs rendben.Újból elmentem a parkba gondolkodni, hátha rájövök mi nem a régi.

  Egy ideje már sétáltam, mikor hirtelen valaki hátulról, a derekamnál átölelt és adott egy puszit a nyakamra.Megijedtem, de néhány másodperc múlva rájöttem, hogy csak Tom lehet, igy megfordultam.De...

 -Te?!-én halálsápadtra válva az ijedtségtől és kibújtam az ölelőm karjai közül mert az bizony nem Tom volt.

 -Ann!Mi bajod?-szólalt meg a srác, aki ugyanaz volt, akit tegnap láttam, aki rám mosolygott.

 -Honnan tudod a nevem?És ki  vagy?-én, mire a srác csak értetlenül nézett.

 -Ann, jól vagy?-fogta meg a kezeimet a fiu, mire én kihúztam azokat az övéi közül(nem valami jó megfogalmazás de remélem megértitek)

 -Nem, nem vagyok jól, mert nem tudom, hogy ki vagy, honnan tudod a nevem és miért csinálod ezt-kiabáltam idegesen.

 -Mit?Mit csinálok?

 -A tegnap utánam jöttél, most meg ölelgetsz és puszilgatsz.-én még mindig idegesen.

 -Na de...-de nem engedtem, hogy befejezze.

 -Nem tudom miért csinálod, de hagyd abba!

 -Ann!!!-kiáltott rám, mire megijedtem és elhallgattam-Figyelj ide.Nem tudom, hogy most mibajod velem, de az rosszul esik, az fáj hogy azt mondod nem is ismersz.Lehet, hogy haragszol rám valamiért, de mégse kéne ilyet mondanod-a srác lehajtott fejjel.

 -Öhm...bocs a kiabálásért, de...én tényleg nem tudom ki vagy...-én, miután lenyugodtam.

 -Ezt most komolyan mondod?-a srác meglepődve.

 -Aham-bólintottam, mire a srác csak nézett.

 -Na jó...itt valami nincs rendben...-a srác 1-2 merc múlva.

 -Tudom...de nem tudom, hogy mi.

 -Gyere, menjünk hozzátok.Beszélni akarok anyuddal.

 -Mi???

 -Nyugi.Ismerem anyudat-mosolygott majd elindult.Én is utána mentem de nem értettem semmit.

 Hazaértünk és bementünk a házba(logikus XD)

 -Sziasztok-anyu

 -Te ismered?-én

 -Persze.-nézett furcsán anyu.Én azután meg se szólaltam.

 -Mi történt?-srác

 -Hogy érted?-anyu

 -Hát...azt mondta nem tudja ki vagyok...

 -Ááá...értem.Emlékszel, hogy a mult héten leesett a lepcsőn?

 -Persze.-"Hát én nem..." gondoltam magamban.

 -Az orvos azt mondta, lehet, hogy egy ideig amnéziában fog szenvedni...

 -Óóó...és meddig fog tartani?

 -Azt nem lehet tudni.-majd mindketten rám néztek.

 -Mivan?-én

 -Semmi-anyu+srác

 -Figyelj kicsim-anyu-lehet,hogy nem fogod elhinni de ő a barátod-mutatott a srácra...

  Azt hogy mi volt a reakcióm azt a köviből :)...megint le lehet cseszni...rövid lett -_-`...tudom...sorry...de nemtok hosszabbat irni :(...azzem csak ilyen hosszak lesznek...még1x sorry...véleményeteket ide :)...puszika :*...ja és lehet hogy ezzel a storival áttérek másfelé szal nem lesz benne TH de ezt majd meglátom :)...véleményeteket az ötletemről ide kérném :P...pux :*

 

 Másnap nem volt semmi fontos dolgom,és reggel sem költött fel senki,szóval aludhattam.De 1-kor felkeltem.Lezuhanyoztam, majd lementem a konyhába.Anyuékat nem találtam sehol, de a konyhában volt egy cetli:

   "Jó reggelt Ann!Már ha reggel lesz még, mikor felkelsz...Apuval elmentünk vásárolni, majd 5 körül jövünk.  Puszi:Anyu"

 De jó, 5-ig szabad vagyok.Nincsenek szülők, 5-ig magamra vagyok :).

 Ettem, majd felmentem a szobámba.Kinyitottam az ablakokat,majd bekapcsoltam a hifit a 2 db 1 métres hangszóróval, majd fel a hangerőt  maximumra.Először Paramore-t hallgattam, majd áttértem Cinema Bizarre-ra.Ment a zene és közben énekeltem.Az Escape to the stars cimű számot hallgattam( https://youtube.com/watch?v=IFpC7QBOWYY ) mikor meghallottam, hogy valaki csönget az ajtón.

 -Nyirooom!-kibáltam s lefutottam, hogy ajtót nyissak.Sajnálatomra csak a postás volt.Mérgemben a postát lehajitottam a konyha-asztalra,majd felmentem a szobámba és lefeküdtem az ágyra.Miután megint megjött a kedvem elkezdtem énekelni, de most a Forever or never(ugyancsak Cinema Bizarre :D https://youtube.com/watch?v=C39m74GCnYY&feature=related ) ment.Meguntam az éneklést és igy felléptem a netre.A zenét hagytam, menjen, ugysem zavart.Felléptem egy "hirdető-oldalra".Itt minden nap új hirek voltak.Olvasgattam, majd megakadt a szemem egy cikken:

  "Az új bandák közül a Tokio Hotel két nappal ezelött adta ki első lemezét Schrei cimmel.Interjúk szerint a csapat sokat vár a lemeztől, remélik sok rajongóra tesznek majd szert.Sok sikert a fiuknak."

 Örültem, hogy felkerültek a fiuk a hirdetések közé, mert elég sokan jártak erre az oldalra és igy hamar megismerhettéka bandát, a zenéjüket és remélem meg is szeretik őket.

 Ránéztem az órára:3 óra.Még kb.2 órám van amig anyuék hazajönnek.Úgy döntöttem hallgatom tovább a zenét és kész.Esetleg még énekelek :D.Szóval hallgattam tovább a zenét.

 Épp` a She waits for me cimű számot hallgattam( https://youtube.com/watch?v=FSdN6QXFqdQ ), mikor hirtelen valaki kinyitotta az ajtót.Háttal álltam az ajtónak, és nem mertem megfordulni, mert tudtam, hogy a bejárati ajtó zárva van.CSak álltam, de nem mertem megfordulni.Az ajtóban alló azemely pedig egy ideig meg sem szólalt.

 -Hát...mindenesetre ha Billnek valami baja lesz...inkább nem kétünk fel hogy énekelj-nevetett az ajtóban alló személy.

 -Tom?-kérdeztem félve, de még mindig nem fordultam meg.

 -Már fel se ismersz?Ja és igen.-nevetett tovább a személy, aki ezek után biztos Tom volt.Az ágy mellett álltam igy gyorsan felkaptam egy párnát és nekivettem Tomnak, aki miután elkapta a párna csak meglepetten nézett.Még nem fogta fel, hogy mi történt.

 -Ezt most miért kaptam?-Tom, miután felfogta a történteket.

 -Mert megijesztettél!-és levettem a zene hangerejét.

 -Tényleg meijedtél?-Tom csodálkozva.

 -Ja.Hogy jöttél be?A bejárati ajtó zárva van!-én idegesen, mert nem tudtam, hogy juthatott be.

 -Öhm...a hátsóajtón?Tudod nektek olyan is van...és az nem volt zárva...

 -Hú de jó...s miért jöttél?-én még mindig kicsit idegesen.

 -Öhm...csak gondoltam elmehetnénk valahova...de ha zavarlak akkor megyek...-Tom bűnbánóan.

 -Jajj nem kell...csak...megijedtem-mentem utána.Megfogtam a karját és visszahúztam, mire megcsókolt, majd a csókból smacc lett (XP).

 Mikor ajkaink szétváltak Tom rámmosolygott, majd megszólalt:

 -Akkor?

 -Mi?

 -Elmegyünk valahova?

 -Mehetünk.De anyuék csak 5 körül jönnek, s azelött nem akarok elmenni mert mérgesek lesznek+még fel is kell öltözzek.Remélem nem baj ha csak 5 után megyünk.

 -Nem.Akkor én megyek, de fel 6 körül érted jövök.

 -Ok.De hova megyünk?

 -Nem tudom- vigyorgott Tom- de majd kitaláljuk.Szija.-adott egy csókot és elindult.

 -Várj!Miért nem hivtál fel?Nem lett volna egyszerűbb?

 -Én hivtalak de nem vetted fel.Na mind1.Szija.-és kiment az ajtón.Visszamentem a szobámba, majd elvettem a telómat: 4 nem fogadott hivás.Hoppá.Na mind1.Fogjak neki készülődni, mert már fél 4 és a szobámban is hatalmas kupi van.

 Rendet raktam, majd előszedtem a ruháimat.Egy narancs felsőt+ egy sötét farmert vettemfel.(mellesleg a képen én vagyok :) XD...tudom h nem jó kép de más nem volt...)

 Anyuék negyed 6kor hazajöttek, majd Tom is megérkezett fél 6kor és elmentünk.Nem tudtam hová megyünk, igy...

 -Hova is megyünk?

 -Az legyen meglepetés.-vigyorgott Tom.

 -Hát jo...

 10 perc múlva az autó megállt,Tom kiszállt  majd utána én is.A "meglepetés" egy klub volt.Itt még nem jártam de sebaj.Bementünk és a többiek(Bill,Guszit,Georg).Tom mondta, hogy ha gondolom én is hivjak el valakit,igy felhivtam Zitát,Leya-t és Evit.Mindhárman eljöttek.

 Jól telt az az este, mint az azelötti.11 körül hazamentem,bedőltem az ágyba és szinte azonnal elaludtam.

   •Másnap reggel•

 12 körül felébredtem, de kicsit furán éreztem magam...

 Tudom...rövid és unalmas...megpróbáltam hosszura irni de nem sikerult :(...bocsy...A Cinema Bizarre-t azért emlitem annyiszor mert most nagyon megszerettem...lehet h közületek is van aki ismeri de ha nem akkor a zárójelekben megtaláljátok a klippeket...ajánlom h meghaljgassatok mert nekem nagyon teccik :)én szeressem :)...de ti tudjátok...ja és ha valaki ismeri akkor nem kell belémkötni,hogy a Cinema Bizarre később jelent meg mint a TH XP ...na mind1 :D...véleményeteket ide...cupp :*

 Gyalog mentünk mert nem volt messze Zitáék háza és hát mindek kocsikázni (XD)

 •Ding-Dong• (csengetek az ajtón XD)

 -Helo!-nyitott ajtót Zita

 -Szija-Tom+én

 -Gyertek be.

A buli a kertben és a házban volt(:D).Sokan voltak, köztük olyanok is akiket nem ismertem, de nem igazán zavart, vágülis ez egy buli és nem az enyém :P

 Átadtuk az ajándékokat, majd elfoglaltunk a csajokkal egy körkanapét a házban.Egy ideig beszélgettünk,majd Tommal elmentünk táncolni s a többiek is kerestek maguknak párt.Mikor elfáradtunk leültünk(logikus XD)

 Egy ideig beszélgettünk majd,majd betoppant Bill.Nem lepödtünk meg mert Tom mondta h ha nem baj akkor a tesója is csatlakozik, de scak egy kicsit később.

 Kis idő múlva(még mindig beszélgettünk) Bill, könyökével megbökte Tomot, mire ő rá mézett, majd egy bólintás után "beleszólt" a beszálgetésünkbe.

-Öhm...bocs-mire mindenki(a kanapéról XD) ránézett és elhallgatott-Csak egy pillanat-majd kivett a zsebéből egy kis ékszeresdobozt és átnyújtotta nekem.A csajok mind csendben ujjondtak, de én mozdulni se tudtam.Lemeredtem.Nem a félelemtől, csak a meglepődöttségtől :D.Meg se mozdultam, meg se szólaltam, csak néztem a kis dobozt.Tom értrtlenül nézett rám de ő sem szólt semmit.

Majd mikor hátulról Zita a fülembe súgta hogy "ébresztő" akkor feleszméltem és ránéztem Tomra.Csend volt...nem tudtam mit mondjak vagy mit tegyek.De Evi megtörte a csendet(:P)

 -Vedd már el és nyitsd ki!-mire mindenki, rajtam és Tomon kivül,mert mi csak egymás szemébe néztünk(:) ), mérgesen rá nézett-Bocsi...-Evi,és elvörösödött.

 Néhány pillanat múlva elvettem a dobozkát és láttam hogy Tom örült neki.Aztán lassan kinyitottam...

 -Vao!-megint Evi-Bocs...

 -Ez...ez gyönyörű-majd kivettem a dobozból a kis, gyönyörű kszert, ami egy ezüst nyaklánc volt,egy sziv-alakú medállal.A medál hátán volt egy felirat : Tom+Ann 4 ever.Mikor elolvastam elsirtam magam és Tom nyakába borultam.Ő is nagyon örült hogy örülok (XD)

 -Felteszed?-kérdeztem miután letöröltem az örömkönnyeimet.

 -Szivesen-mosolygott tom, majd felrakta nekem a nyakláncot.Köszönet képpen kapott egy csokot(nem sok mi? :P)

 -Gyönyörű.Tökáletes.Mintha csak neked készitették volna.-áradoztak a csajok.( :) )

 Az az este nagyon jól telt.Végig Tommal voltam.Tánvoltuk,beszélgettünk,stb. :P

 •Másnap reggel•

-Ann!Ann!-egy ismerős hang szólitgatott.

-Hm?-kinyitottam a szemem és Zitát láttam magam elött.-Te mit keresel itt?És hány óra?

-Itt lakom és 12-nevetett Zita.

-Mi?-szöktem fel-Hogy érted hogy itt laksz?Hát nem otthon vagyok?

-Hát nem-nevetett tovább Zita.

-Jaj.Mi történt?

-Elaludtál.

-De jo...

-Tom kinn van a kertben...meglepetésemre hamarabb felkelt mint te...

-Kösz...asszem én is össze kell szedjem magam-majd felkeltem a kanapéról, mert ott aludtam.Kimentem a kertbe, ahol Tom épp` a buli utáni "csatateret" szemlélte.

-Jó reggelt-ásitottam.

-Reggelt?Dél van.-nevetett Tom.

-Ha-ha.

-Jó volt a buli.

-Az.-mosolyogtam majd odabújtam Tomhoz és megszoritottam amit az előző este kaptam.

-Tetszik?(a nyaklanc :P)

-Csodás-mosolyogtam.

  Voltunk vagy 10en akik véletlenül (XD) ott aludtak Zitánál.Segitettünk rendet csinálni és takaritani, majd hazamentünk.

  Otthon 2 órán keresztül áradoztam a nyakláncomról, mig anyu rám nem szólt, hogy eleg lesz (:D)

 Tudom...elég rövid lett...bocs de...nem jutott eszembe több semmi....ja és aki szerepel/akar szerepelni az szoljon h kinek akar a bnoje lenni ;)...véleményeteket ide :)...cupp:*

  

 ~Másnap reggel~

Sikerült felkeljek 10-kor költés nélkül :P.De igy is siettem(már megint),mert 12-re megbeszéltünk a csajokkal egy találkozót.Vásárolni megyünk, mert Zitának szülietésnapja van.

 Felöltöztem és lementem enni, majd 11:50-kor csöngettek az ajtó.

-Nyitooom!-kiabáltam mig futottam az ajtó felé.

-Helo!

-Szija Ann!-Leya + Evi

-Gyertek be mert még nem vagyok teljesen kész-vigyorogam.

-Jajj te már csak ilyen vagy!

-Hát...ez van:P.A többiek hol vannak?

-Nem tudtak jönni...

-Na nem baj...de a bulira csak jönnek.

-Persze.

-Egy pillanat és kész vagyok.

 10 perc mulva kész lettem, mert csak cipő kellett + egy kis frizu-igazitás.

 15 perc mulva már a plázában tátottuk a szánkat :P.Az elején nem tudtam mit is vegyek, de végül egy kék polo és egy ugyanolyan hajpánt mellett döntöttem.Leya egy fekete,tárdig érő nacit és egy kék karkötőt,Evi pedig egy fekete nyakláncot és egy ékszer-dobozt vett,a kiegészitőknek amiket vettünk.

Vásárlás után beültünk egy cukrázdába, megettünk egy fagyit majd beszélgettünk.Egy ideje már cseveghettünk mikor jött egy SMS-em:"Szija.7 fele gyere át..Tom"

-Kiaz?-Leya.

-Tom-én.

-Mit irt?-Evi kiváncsian, mire Leya-val elkezdtünk nevetni.

-Miaz?Valami rosszat mondtam?-Evi.

-Neeem....csak olyan kis kiváncsi vagy-Leya

-Hát igen...:P-én

-Na jo...de mit irt?

-Menjek át este..de nem megyek mert Zitához megyünk.

-Ja-jött az egyhangú válasz.

 Később visszairtam Tomnak:"Bocs de nem tudok menni mert Zitának ma szülinapja van és este hozzá megyünk...még1x bocs".De választ nem kaptam.

Hazafele menet azon gondolkodtam vajon Tom megharagudott-e.De mikor haza értem megbizonyosodtam(jol irtam?elég hosszú szó :D) róla, hogy nem: bementem a házba és bekiabáltam a konyhába h megjöttem majd felmentem a szobámba.De mikor kinyitottam az ajtót...

 -Öhm...szija Tom-én meglepettem.

 -Szija-vigyorgott miközben felállt az ágyról.

 -Hogyhogy te itt vagy?-még mindig meglepetten.

 -Hát azt mondtad, hogy nem tudsz eljönni szóval én jöttem el hozzád-és átkatolta a derekam, majd megcsókolt.A kezem átkulcsoltam a nyaka kötül és úgy folytattuk a csók-csatát(XD micsoda megfogalmazás)...de megszólalt a telefondom és végetvetett  a szép pillanatnak.

 -Igen?-én unottan.

 -Szija Ann.Leya vagyok.Csak szólni akartam, hogy nálad maradt a telóm.Megzavartam valamit?

 -Ááá....nem.Miért?

 -Mert olyan unott hangod volt...-Leya bűnbánóan.

 -Ja, hogy azért?-és ránéztem Tomra-jaj nincs semmi...csakööö-de Leya közbeszólt.

 -Csak mi?

 -Mind1.Majd a bulin találkozunk és megbeszéljük.

 -Oks.Szija.

 -Szija.-és letettem(a telefont XD)

 

 -Na?Ki volt?

 -Leya.Nálam maradt a telója mert mikor vásároltunk ide adta.

 -Aham.-Tom, és értelmes képet vágott(micsoda fogalmazásom vanXD)

 -Én asszem nekifogok készülődni-miközben az órát néztem.

 -Ilyen hamar?

 -Hát már 3 óra!És 6-ra oda kell érjek.

 -Addig még van 3 óra.Mennyi idő kell neked mig elkészülsz?-Tom egyszerre kiváncsian és meglepetten(azt h kell? :D)

 -Ne akard tudni.-s kiötlöttem a nyelvem.

 -Vigyázz, mert leharapom!-Tom vigyorogva

 -Azt próbáld meg!-s megint nem fért a számba a nyelvem XD

 -Na várj csak!-s elkapott, majd elkezdett csikizni.

 -Ne csináld!-sikitottam, mert nagyon csikis vagyok.De Tom leteritett az ágyra és ott csikizett tovább.Én persze sikitottam tovább, mire anyu felkiabált a konyhából:

 -Ann!-mire Tom hirtelen abbahagyta a csikizést.

 -Ne sikitoszz!Vannak szomszédok is.-kiabált tovább anyu.Egy kicsit elhallhattunk de nem birtam tovább és elnevettem magam.

 -Na jo...ezt se lehet-sóhajtott mosolyogva Tom,de én nem igazán bántam,hogy anyu felkiáltott,mert már úgysem birtam volna tovább.(:D)

 -Na jo, mostmár tényleg kell készülődjek, mert nem akarok elkésni-és felkeltem az agyról.

 -Én is mehetek?.Tom bociszemekkel :)

 -Hát ha akarsz...-és nekifogtam előszedni a ruhákat.Tom is hazament, hogy étöltözzön, majd háromnegyed 6 körül visszajött és elindultunk a buliba.

 

  Na most elég hosszú lett...remélem.Evi ugye nem baj ha itt olyan kis kivancsi és szeleburdi leszel mert nem igazán ismerlek...és remélem a többiek sem haragszanak ha az én elképzelésem szerint lesznek alakitva...részek nem lesznek túl sűrűn de megprobalok 2 naponta irni :) ... véleményeteket ide :)

 

 

 

-Ann!Kelj  fel!                                                                             

-Hm?Hány óra?-én kómásan.                                                       

-11.                                                                                                 

-Mivan?!Már?El fogok késni!-hát igen...ez is csak én lehetek.Ha megint elkések megölnek.Az lesz a legjobb ha sietek...-mondogattam magamban miközben gyorsan kipattantam az ágyból.Gyorsan be a zuhany alá,hajszáritás és öltözés.Magamra kaptam néhány göncöt és futás le a konyhába.

-Jó reggelt kicsim...anyu.                                                       

-Szia!Bocs de sietek!El fogok késni!

-De enned is kell valamit! 

-Később-de ezt már az udvarról kiabáltam be a házba.                                       

 Futás...meg csak 10 percem van és úgy nézek ki mint egy boszi.Még rendbe is kéne szedjem magam.(bemutatkozás képpen XD:nem tul magas, gesztenye-barna hajú,zöld szemű,14 éves lány vagyok)

 ~5 perc múlva~                                                                                                                 

-Na végre itt vagyok...és meg van egy kis időm-nyitottam volna az ajtót de...zárva!                    

-Na de...miért van zárva?!-ideges lettem de valahogy lecsillapodtam-Na jo...csak nyugi...a hátsó bejárat biztos nyitva van-és elindultam az épulet hatához.Szerencsére a hátsó ajtó nyitva volt igy bementem...de akkora volt az az épület, hogy egy kicsit eltévedtem XD.De szerencsére megtaláltam a srácokat.

-Helo!Bocs a késésért!

-Nem baj...-jott a válasz.De lattam, hogy Tom nem volt elragattatva,ezért odamentem hozzá.

-Bocs...-de tovább nem tudtam mondani mert a következő pillanatban már az ajkaink össze voltak tapadva.(micsoda megfogalmazás XD)-Azt hittem nem is jössz-mondat Tom mosolyogva miközben folyamatosan a szemembe nézett.                                                         

-Elaludtam...-pirultam el mire mindenki el kezdett nevetni-Ez nem nevetséges!                                                                                                        

- Már h ne lenne az?Azt mondtat sosem alszol el!-Georg gúnyos mosollyal.                    

-Na mind1!Gyerünk!Kezdjük már el!-Bill idegesen.                                                      

-Jó na!Nem kellfelveszni-mentegetőztek a töbiek.

 Hát igen...Ma készitik a fiuk az első lemezüket.Ezért is volt Bill ideges.[még egy kis magyarázat XD...itt állitolag (XD) Én+Tom 2 hete játunk...na de nem komoly XP]

 ~2 óra múlva~

 Toméknál voltunk.A fiuk ünnepeltek és persze én is ott voltam :D.11 fele mindenki haza ment és persze én is,mert az ikrek se és en se voltam túl fitt...annak ellenére hogy későn keltem :D.

~Másnap reggel~

 

 Tudom...rövid...de mondom h nincs jó fantáziám...ez van...igyekszem  ezután többet irni...de nem biztos h ennél hosszabb lesz...na mind1...véleményeket ide kérnémXP...cupp mindenkinek :*

                                                          

 Na lássuk csak...a sztoriban a főszereplő(vagyis valami olyasmi) Ann,ez akarok lenni én a történetben csak más néven :D...A kezdetekben Ann 14 éves,az ikrek 15-ök a többieket számoljátok ki :P...ja és a történet természetesen Nemetországban jáccódik :) ...ha valaki még kiváncsi valamire akkor szóljon mert biztos nem irtam le mindent...cupp mindenkinek :* és jó olvasást :)

 Na lássuk csak...mivel is kezdjem...az első dolog : én irom ezt a blogot XD...nem hiszem h túl hosszú lesz mert nincs túl jó fantáziám...de majd meglássuk :)