•Másnap•

 -Jó reggelt álomszuszék-súgta valaki a fülembe.Persze felébredtem.Mikor kinyitottam a szemem...

 -Te jó Isten!-kaptam magamra a takarót, mert csak egy top és egy boxer volt rajtam mert az éjjel qva meleg volt.

 -Na.Nyugi.-nyugtatott az "ébresztőórám", aki Tom volt XP.

 -Jó.De mit keresel itt?Nem gondolod, hogy ez egy kicsit gyors?-még mindig kicsit idegesen és qva vörösen mert elég szégyenlős vagyok.

 -Mi?-Tom csodálkozva.

 -Hát még csak tegnap jöttünk össze s már te költessze?-magyaráztam.

 -Öhm...baj?-Tom csalódottan.

 -Hát...most mit mondjak?Igenis meg nem is.

 -Bocs...ha ez neked túl gyors...

 -Csak... csak egy picit legyél türelemmel.Hiszen még csak tegnap óta járunk.-mentegetpőztem.

 -Pedig...-suttogta Tom alig hallhatóan, de nem fejezte be.

 -Mi?Pedig mi?-érdeklődtem.

 -Hogy?Jaj semmi.

 -Tom-néztem rá bociszemekkel.:P- Mond eeel.-nyávogtam XD.

 -Hát csak...olyan mintha már nagyon rég járnánk...nem tudom miért, csak igy érzem.-mosolygott, majd megcsókolt.

 -Kicsim!Jössz reggelizni?-kiabált fel anyu.

 -Mindjárt!-kiabáltam vissza, amjd- Öhm...kimész?-vigyorogtam.

 -Miért is?

 -Hogy felöltözzek-vágtam értelmes képet.

 -Hát..engem nem zavar, ha öltözöl- vigyorgott kajánul Tom, mire nemtom hogy néztem rá, de megértette, hogy azt akarja jelenteni, hogy "tünés ki!", ezért...- De...téged zavar...ezért...ezért most kimegyek.- vigyorgott és ki is ment.

 Felöltöztem, majd fésülködés stb. és mentem is Tom után.De ő nem volt az ajtó elött.Elindultam a lépcső felé, gondoltam lement a konyhába, mikor...

 -Bau!-ugrott elém Tom, de hogy honnan azt hirtelen nem tudtam eldönteni. Csak sikitani tudtam és sikitottam is egy nagyot ,mire Tom jobban megijedt mint én és hátraesett.Na ekkor már nem sikitottam, hanem nevettem.

 -Au.Ebbe mi a vicces?-nyafogott Tom.

 -Bocs.-hagytam abba nagynehezen a nevetést-Na, gyere.- nyújtottam a kezem és felhúztam az ilyesztegetőt-Jösz?- indultam le a lépcsőn.

 -Aham.

 Lementünk a konyhába, ahol anyu már teritett asztallal várt.

 -Jó reggelt-nézett ránk.

 -Szija anyu.Tom is rggelizhet nálunk?

 -Persze.Máris teritek még egy szemének.-mosolygott anyu, majd megteritett Tomnak.

 -Köszönöm-Tom

 -Nagyon szivesen.-mosolygott tovább anyu.-Édesem!Gyere enni!-kiabált be a nappaliba apunak, majd leültünk enni.

 Anyu minden vasárnap valami különlegeset készitett(most is vasárnap van:P).Ma is.Kirakott egy nagy tálat az asztalra.Nem tudom mi volt benne, de olvasztott sajttal volt leöntve és rá volt a sajt sütve.

 -Ez mi?-súgta a fülembe Tom.

 -Nem tudom.- súgtam vissza és megvontam a vállam.

 -Na nem kell úgy megijedni.Nem fog megenni.Ti kéne megegyétek őt.-gúnyolódott anyu.-Nem méreg-nevette el végül magát.

 -Ok.De mi ez?-mutattam a "nemtom hogy miaz" kajára XP.

 -Kaja-ötlötte ki a nyelvét anyu-Kóstold meg és megtudod.

 -Ok...-majd megkóstoltam/tuk.Egész jó volt.Mindenkinek izlett.Tom kétszer is vett X)).A sajtréteg alatt laska(tészta), hús és még nemtom mik lapultak.A sajt pedig vastagon rá volt sütve.De a nevét nem tudtam meg XP.

 Kaja után Tommal felmentünk a szobámba.

 -Jaj de jól laktam!-dőlt le az ágyra Tom-Anyud fantasztikusan főz...vagy süt...vagy tudomis én.A lényeg, hogy finom volt.

 -Örülök,hogy izlett-mosolyogtam.

 -Minden nap ilyeneket esztek?

 -Nem.Csak vasárnap.

 -Á.Jövő vasárnap is jövök.-vigyorgott Tom.

 -Tőlem-nevettem.Csak aztán Simone nehogy megharagudjon.

 -Miért haragudna meg?

 -Hát hogy nálunk eszel és nem otthon.Tudod úgy is értelmezheti, hogy nem izlik amit főz/süt.

 -Á.Ő nem olyan.- legyintett Tom.

 -Te tudod.-vontam vállat.Az egész napot átbeszélgettük.Úgy éreztem, minha már nagyon rég ismerne.Lehet ,hogy Billnek igaza van és Tom olyan amilyennek álmodtam.Na mind1.Tom nálunk ebédelt, de vacsorázni már hazament.

•Másnap•

I hold your letter in my frozen hand
The last line was long as long as it burns my look carries on
With every word another feeling dies
I'm left here in the dark
No memories of you
I close my eyes
It's killing me
We die when love is dead

→csörög a telóm xP és az aláhúzott résznél...

 -Hm?Mivan?-én kómásna.-Ja(ásitás).Ez csak a telóm.-és felveszem xD-Halo-még mindig kicsit kómásan.:P

 -Ann?-Lexy volt.

 -Igen.Én vagyok.Ki más?

 -Vao.

 -Miért?

 -Olyan...boldognak tűnsz.

 -Sajnálod mi?-hülyéskedtem(korán reggel???xP)

 -Ja.Persze.-nevetett Lexy-Csak fura...de örülök neki-és hallottam a hangján, hogy mosolyog :)

 -Aham.Mostmár értem.

 -S mitől ez a hirtelen jókedv?-kiványcsiskodott a vonal tulsó felén lévő baratnőm.(olyan unalmas mindig leirni a neveket s igy legalább tudom fárasztani az ujjaimat...hát nem praktikus? xP)

 -Hááát...-majd elmeséltem Lexynek a szombatot.(szombat = 16.rész)

 -Azta.Megértem, hogy happy vagy.

 -Na igen.Nem ülünk össze valahol?Mondjam el a többieknek is.-lelkendeztem.

 -De, persze.De miért nem hivtál még tegnap, hogy beszéljük meg?-Lexy kicsit csalódottan.

 -Mert a tegnap egész nap itt volt és nem akartam elküldeni.-védekeztem nyafis hangon

 -Megértettem-nevetett -Na deakkor mikor talizzunk?

 -Mondjuk...Most hány óra?

 -Jaj te!11.

 -Akkor 1kor.Jó lesz?

 -Nekem jó.Akkor hivom a többieket.Ok?

 -Oks.Köszi.Akkor tali a szokott helyen.Puszika.

 -Neked is.Szia.-és letettük.

•1kor•

Már megint elkéstem xS

 -Itt vagyok.Bocs...a késésért.-lihegtem, mert futotam.És hogy miért? Mert tudttam, hogy késésben vagyok.

 -Na hova sietsz olyan nagyon?Mi nem megyünk el.-Zita gúnyosan.Ez nála annyit jelentett 'ha még sokat késel elmentem volna' xP xS

 -Csak nem akartam elkésni.-még mindig kicsit lihegve, mire min a 3an jól megnéztek.-Mivan?

 -Ann, te mindig elkésel-kaptam, mint egy virtuális pofont Lexytől a 'biztató szavakat' xP

 -Kösz...-én unottan.

 -Szivesen.-Vigyorgott Leya.

 -Na.Gyerekek, ne veszekedjetek.-na igen...Zitának voltak közbe csipkelődős pillanatai...amiből most elég sok volt xP.-Inkább mondjátok meg, hová menjünk?

 -Mondjuk a plázába.-ajánlotta Leya, és mivel mind rábólintottunk hát a pláza felé vettük az irányt :)

 Egy csomót hülyültünk, majd hazafele mentet...

 -Mi baja Evinek?-súgtam LeYanak.

 -Nem tudom...-súgta vissza- Zita, nem tudod mibaja Evinek?-súgta tovább a kérdést Lexy.

 -Nem...

 -Evi...-szólitottam meg- Mi a baj?

 -Hogy?Baj?Nincs semmi baj.-vigyorgott Evi, de az a vigyor eléggé előltetett volt.

 -Evi!-szólt rá Zita

 -Miért lenne bej?-vigyorgott tovább Evi.

 -Túl csendes vagy!Alig hallottuk ma a hangodat.-magyarázta Leya.

 -Hát...-savanyodott el hirtelen a vigyorgó-az van, hogy ...elköltözünk.

 -Miiiii??-egyszerre mind a hárman.

 -De...de...de miért?-Lexy.

 -Apám talált egy jobb állást az egyik közeli városban és odaköltözünk.

 Mindannyiunkat sokkolt a dolog.Vol egy hónapunk együtt, aztán egy ideig nem láthattuk Evit.Ki akartuk használni ezt az egy hónapot, és sikerült is.Amennyit csak lehetett együtt voltunk.De persze Tomot sem hanyagoltam el, és mást sem.A búcsúzás elég rossz volt, de valahogy nagynehezen túléltük, mert tudtuk, hogy még találkozunk majd, mert szerencsére Eviék egy(igaz nem túl közeli) szomszédos városba költöztek.

 Lassan a csajok is megismerték a TH tagjait és elég jóban (sőt talán egyesek túl jóban) is voltak :) >:)

    és ennyi xP...nyugi...egyenlőre csak a résznek vége, de lassan a sztorinak is :(...rájöttem valamire : én itt irom nektek a qva hosszú részeket ti meg le se xartok...komikat is alig kapok...nézzétek meg más mennyit ir!!! feleannyit amennyit én!!!! ezután csak rövid részek lesznek...sorry de nem erőltetem magam a semmiért...ez van...rész nemtom mikorra várható...majd ha lesz biztos észre veszitek xP...pusz

heh xD ... ez olyan 'egyik hülyül, a másik szégyenül' vagy valami hasonló xD...ahogy igy ránézek Billre az jut eszembe, hogy azt gondolhatja "letagadom, hogy a bátyám vagy" xD